A jegyzet második lapján a Kamptal borvidék kiváló borászának remek bora szerepel a közös múltunkra utaló nevű egri borászat grüner veltlinerével együtt. Azért azt ne felejdük, hogy míg Herr Loimer (és egész Ausztria) egyik kedvenc fajtája a GV, addig Pók doktor (és Eger)…

Tegyük fel, hogy azt a tételt húzzuk: az ezerjó. Rohály doktor a következőket írja a fajtáról: Mostohagyermek. Magas sav és alkoholgyűjtő. Jó esetben. Rosszabb esetben, nevezetesen ha nem tud kellően beérni, savai rettenetesen karcosak. Csupán két borvidéken terem nagyobb…

Gyűjtő vagyok, le sem tagadhatnám; lényegem a gyűjtés. Most nem térnék ki bővebben arra, hogy gyűjtőként is értelmetlen tevékenységnek vélek minden gyűjtést, főleg ha az éppen a borok felhalmozásával kapcsolatos, hiszen kevés irracionálisabb dolog van a borgyűjteménynél,…

A jegyzetek első bekezdésében az idei bécsi Welt WeinFestival-ra érkezve előre megfontolt szándékkal három Weingut Knoll Grüner Veltlinerrel kezdtem. Ennek hatására másnap a Wein & Co-nál, gondosan összeállított nemzetközi bevásárlólistámat hirtelen felindulásból sutba…

A nem éppen populáris borokat kínáló Terroirclub kétségtelenül izgalmas kóstolót hirdetett meg, ám az így is meglepett, hogy a Hollóvár-borok annyi érdeklődőt vonzanak, hogy még az előtérben is szép számmal ácsorogtak. Takács Lajosról sok mindent nem kell leírni, aki…

Nyílt napot tartott a Zwack, az Izabella borválogatás tavaszi borait mutatták be a Dandár utcában. A kóstoló fantázianeve egyben jelen cikk címe is. A szortimentet szinte teljesen végigkóstoltam, az adott körülmények között a borokról pusztán benyomásokat szereztem.…

Megvallom én az őszintét, eddig nem sokat tudtam a bodrogkeresztúri Dereszla pincészetről. Nagyjából annyit, hogy francia tulajdonban van, és főleg külföldön értékesíti a borait, például az általunk gyakran emlegetett nagyhangú borblogger-fenoménon és kapcsolódó…

Meglehetősen szélesre dagadt panorámánk befejező részünkben kóstolunk két különlegességet. Egyikükhöz sem lehet hozzájutni csak úgy, hogy leemeljük a palackot valamelyik kereskedés polcáról. El kell zarándokolni értük a pincébe, de nem hinném, hogy bárki megbánná, ha…

Az előző részben Badacsony valamelyest egységes képet mutatott jó borokkal, ám hiányzott az igazán nagy kiugrás. Somló azonban minden várakozásomnak megfelelt, sőt túl is teljesítette azokat: jobbnál jobb rizlingeket kóstolhattam. Röpködnek a hat és hét pontok, még egy nyolcas…

Legutóbbi vegyes kóstolónk után ismét olyan helyre látogatunk, ahol a rizling nagyon otthon van. Sajnos, azonban nem annyira pofonegyszerű a helyzet. Nem mondhatjuk, hogy mindegy, csak badacsonyi olaszrizling legyen. De legalább mai három pincénkkel már nem nyúlhatunk nagyon mellé.…

Eger után ismét visszatérünk a Balatonhoz. A Szent György-hegyen igazán otthon érzi magát az olaszrizling - ezt már régóta tudjuk. Most három bor által próbálunk erről tapasztalati úton igazolásra lelni. Több-kevesebb - de inkább több - sikerrel.BioVitis Szent György-hegyi…

Fordulatos élményekben volt részem egy borral kapcsolatban nem egész egy hónapon belül. Nagyon ígéretes kezdés után katasztrofális folytatás következett, amit aztán hollywoodi filmbe illő boldog vég zárt le. A tanulság: gondoljuk meg, mit zúdítunk első elkeseredésünkben a…

Kovács Tibor szerint a szekszárdi borászok egy kérdésben tudnak csak bármikor összefogni: ellene. Tény, hogy ő sem kíméli borásztársait, karakteres megnyilvánulásaiban szinte már Ráspiba hajló elszántsággal hangoztatja véleményét, s ez többeknél verte már ki a…

A chardonnay az a fajta, ami a fehérek közül talán a legritkábban kerül a poharamba. Ennek okát nem tudom, igyekszem tagadni, hogy bedőltem az ABC divatnak, mondjuk azt, hogy így alakult. Gondoltam egyet, és tartottam egy kis házi fajtakóstolót. Alkoholban gazdag estét töltöttünk…

Valahogy úgy esett, hogy rövidke alkoholista pályafutásom során még sosem osztottam ki tízest. Demeter Zoltán borainál viszont mindig megingok, hatalmába kerít a most-lesz-az-első érzés, aztán általában jön egy apró, talán észérvekkel meg sem magyarázható gikszer, és a…

Csobánc és Szigliget után Eger környékére látogatunk. Bár nagy csalódások nem érnek, ebben a körben bizony nem sikerül a jó közepes fölé emelkednünk. Azt vegyük azonban figyelembe, hogy árban is más kategóriában mozgunk, mint az előző részben: tehát nem árt…

Utazóbőrönd, Csibész, Csoda. Akár hármasbefutó is lehetne (vö.: Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz), de ezek itt és most Miklós Csaba borainak fantázianevei. Nekem, bevallom, tetszik ez a kissé infantilis névválasztás ebben a magát néha túl komolyan vevő, a latin neveket az…

Villányi kiruccanásunk után visszatérünk a Balatonhoz, ahol is igazolva láthatjuk a megállapítást, hogy az olaszrizling nagyon jól érzi magát ezen a vidéken. Főleg, ha úgy odafigyelnek rá, törődnek vele, ahogy mai két pincénknél teszik. Három olyan rizling következik, amelyek…

Dörgicse és Szőlősgyörök után Villányba látogatunk három rizling erejéig. A vidék nem éppen fehérborairól híres, viszont több neves borászuk készít olaszrizlinget is, ezért semmiképp nem akartam kihagyni ezt az állomást. A kisördög azonban mégis ott motoszkál,…

Nehéz a fiúk sorsa: megmondta már Oidipusz is – elég szájbarágósan, hogy ne mondjam: parasztvakítósan. Tanult belőle, aki tanult. Persze vannak hétköznapibb drámák is: itt van példának okáért a new generation, amely időnként andantéban előadott csoportos…

Arra gondoltam hirtelen, hogy ezentúl kizárólag olyan borokról fogok írni, amelyekben nem tükröződik semmiféle terroir (inni azért iszom ezeket is, még szép), inkább megyek a hiperbe, veszek ezt-azt, amit meglátok, oszt jól érzem magam, a büdös francba az ideológiával, tényleg.A…