A nyáron lezavart magyar-nemzetközi syrah összevetésben a hűvös klímás borokat vettük górcső alá, és nem győztünk csodálkozni az olcsóbb tételek nyújtotta színvonalon. A Feindből éppen a napokban nyitottam egy újabb üveggel, és ezúttal sem okozott csalódást. Mintha…

Amennyire hidegen hagy a chardonnay-k lecsúszása, annyira örülök, hogy szaporodnak a megfizethető pinot-k. Egyessel azért kevés árcédula kezdődik, de ahogy a magyar nemzetgazdaság ráfordul az elrugaszkodó pályára, úgy szaporodnak a 10 eurónál olcsóbb pinot-k (a jobbakból…

Az előző részben a Beaujolais-kontextust vázoltuk fel nagy vonalakban, miszerint a nouveau népszerűsége mára megcsappant, ezzel párhuzamosan viszont egyre nagyobb sajtót kap az ezeken a borokon túlmutató Villages és Cru kategória. Ehhez jön még a 2009-es, minden idők legeslegjobb…

Van a borvidékeknek az a típusa, amiről mindenki hallott már, de amit tipikusan félreértenek, vagy még inkább nem is ismernek igazán az emberek. Beaujolais ékes példája ennek. Persze Burgundiát sem ismerik kellően az emberek, de ennek nyomós oka van: többnyire elérhetetlenül…

A Villa Tolnay Borházra soha nem volt jellemző a fárasztóan túltengő marketing, nem lehet mondani, hogy a csapból is az ő boraik folynának. Pedig nem is járnánk olyan rosszul azzal. A kereskedőkkel valahogy nem lehet szerencséjük, követhetetlenül sokféle boruk van egyszerre a…

A St. Andrea "csakegyszóval" Pinot Noirnál kiderült, hogy a név erős túlzás, mivel unorthodox módon 8 százaléknyi kékfrankost kevertek a pinot-ba (hogy mire föl, nem tudom, de legalább nem titkolták). Az új Magyalos Kadarkánál is megkörnyékezett a gyanú, hogy nem tiszta…

Ez a három kadarka szinte nem is különbözhetne jobban egymástól. Illetve dehogynem, viszont műfaji kereteken belül maradva – aminek ecsetelésétől eltekintenék, remélhetőleg mindenkinek van már valamiféle képe arról, általánosságban milyen, vagy milyen nem a kadarka…

Lehet-e a sauvignon blanc valaha is tényleg komoly? Ezt Jamie Goode kérdezte még két éve, az új-zélandiak ikonikus sauvignon témájában folytatott kutatása kapcsán. A szigetország borarculata döntően erre az egy fajtára épül, amely világszerte továbbra is igen népszerű, a…

Ezt a bejegyzést könnyűszerrel kitölthetné egyetlen bor is. Mert akkorát szólt, hogy csak na, megérdemelné. Két éve már, hogy gyakori beszédtéma volt, akkoriban többször is elém került, rajongtam is érte, de hogy ennyi idő után ismét meglepjen, erre nem számítottam. De ezen…

Majdnem pontosan egy éve történt, hogy alkoholista kollégáimat is kétségbe ejtve szentségtörésre ragadtattam magamat. Minden előremegfontoltság nélkül tettem, pusztán a tapasztalat súlyának engedve. Tartottunk egy viszonylag átfogó kékfrankos-tesztet, amiben nem sok örömünket…

Az Ördög Pincéje a chilei boróriás, a 9300 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező Concha y Toro portfóliójának egyik legfontosabb borászata. Egyben az ország talán legjelentősebb bormárkája is, amely eredmény mögött persze komoly munka áll. Hogy pontosan milyen munka is,…

Nem gyakran iszunk és írunk tempranillót itt a blogon, bár épp az imént próbálkozott több-kevesebb sikerrel AM kolléga. Most én is nekiveselkedtem egy másik, itthon is beszerezhető sorral. Az O. Fournier csoport Argentinában, Spanyolországban és Chilében is készít borokat…

Én előre szóltam, hogy olyan palackot hozok, amitől mindenkinek tátva marad a szája. Hetekkel később, mikor egy borkóstolón előhúztam az üveget, nem is maradt el a reakció: felszaladt szemöldökök, szélesre nyílt vigyorok jelezték, hogy a látvány senkit nem hagy hidegen. Hogy…

A Kikelet Pince, Berecz Stéphanie és Zsolt családi borászata nyerte el a legrangosabb magyar borverseny, a Pannon Bormustra fő díját. Az elismerést megünneplendő fölbontottam az egyik borukat. Ezúttal azonban nem a csodálatos egyensúlyt mutató aszúik valamelyikét, és nem is a…

A múlt heti kékfrankosozás után megirigyelve a mesebeli okos lányt váltottam is színt meg nem is, ezért kéknyelűzésbe vágtam dugóhúzómat. Így persze képzeletben Badacsonyból ki sem kellett mozdulnom úgy, hogy három bort tettem egymás mellé: egy számomra (és nemcsak) jól…

A 2009-es röviddel azután került piacra, hogy végigkóstoltam a Dobogó Furmintjának négy évjáratát (2005-2008). A Dobogó Pincészet Tokaj egyik legizgalmasabb borászata, és ez a furmint két meglepetést is tartogat. Az egyik, hogy a palackok egy része csavarzáras. Ez ebben az…

Nem emlékszem pontosan, Orsolyáéknak voltak-e korábban kifejezetten pénztárcabarát boraik, de ha előrukkoltak is ilyenekkel, bizonyára nekem sikerült átsiklanom felettük. Nem mintha nagyon elrugaszkodott árakkal dolgoznának, de az utóbbi időkben feltűnt a kínálatukban két…

Lassan hat éve már, hogy a Borbarát 2005 őszi számát olvasgatva jó néhány kékfrankost felvettem a meg kell kóstolni listámra. Első helyen persze Ráspi 2003-as Selectionjét, amiről Losonci Bálint azt írta, hogy: „mérföldkő a hazai vörösborok világában, eléri az öt…

Mondják, hogy a cabernet franc hazájára talált Villányban, vannak erre utaló jelek kétségtelenül, azonban én még nem vagyok igazán meggyőzve, kell még idő és van is. Közben más régióinkban is próbálkoznak bátran a fajtával, a Balaton környéke sem marad ki a jóból, persze…

Rosszabb pillanatban nem is érkezhetett volna. Egyrészt éppen ki vagyok szeretve a cabernet-kből, másrészt még mindig zsibbaszt a mustrabú, harmadrészt számban még a külföldi nyaralások íze, negyedrészt napok óta borul és esik. Szóval a terep hibátlanul elrendeződött ahhoz,…

A Rhone völgye az egyik kedvenc borvidékem, olyan favorit, amelyet más izgalmaktól elcsábulva ugyan hosszabb-rövidebb ideig hanyagolok, de bizonyos idő elteltével mindig késztetést érzek a visszatérésre. Bizonyára még nem ittam eleget, hogy megunjam, és csalódnom sem sikerült…

Júniusban volt szerencsém néhány napot Dél-Spanyolországban tölteni, és bár a bor nem volt úti cél, ebédhez, vacsorához természetesen bedobáltunk néhány eurót a spanyol borperselybe. Nem ittunk olyan bort, amitől transzba estünk volna, de olyannal sem találkoztunk, amit a…