Ködbe vesző gyermekkorom egyik kedvenc ifjúsági regényében, a Winnetouban szerepelt egy fületlen vadász, Sans-Ear, akit levágott fülkagylói és rettenthetetlen bátorsága mellett furcsa neve tett híressé. A név ugyanis félig francia, félig angol, s ezt a keveréknyelvet állítólag…

Tök a mérlegen. Mivel az Alkoholista őskorának nemes kezdeményezése, a hiperboros rovat immár végleg zátonyra futott, más módszert kerestünk a fősodorba tartozó borok föltérképezésére. A szeretet és az összefogás erejével próbálunk képet adni a nagyobb portfóliót…

Furmint kóstolóra invitált egy cimborám, nem hagyhattam ki az alkalmat. A helyszínt és a borokat a Decanter borszaküzlet biztosította (így ennek a klubárait teszem oda a borok mellé), a kialakított sor egyfajta keresztmetszetét hivatott adni a mai kínálatnak, valamint az öregedési…

Portugália a nagyvilág – nekem, és boldogult úrfi korom óta. Egészen pontosan azóta, amióta Alain Tanner filmjéből Bruno Ganztól megtudtam a legfontosabb női mérteket, sőt a mérés Lisszabonban, szupernyolcassal történő dokumentálását is szemügyre vehettem. Pedig hol…

Eger után ismét visszatérünk a Balatonhoz. A Szent György-hegyen igazán otthon érzi magát az olaszrizling - ezt már régóta tudjuk. Most három bor által próbálunk erről tapasztalati úton igazolásra lelni. Több-kevesebb - de inkább több - sikerrel.BioVitis Szent György-hegyi…

Borkóstolásra invitáltam barátaimat. Nincsenek magasztos célok ilyenkor: jót enni, jót inni; közben megváltjuk a világot. Általában az első két cél szokott is sikerülni, pedig lehet, hogy a harmadikkal több sikerünk lenne, globálisan. Most sem volt ez másként: a megsütött…

Tőrőlmetszett Bussay-rajongó vagyok. Eredetileg függetlenül attól, de csak kikotyogom, hogy családom felerészt zalai, sőt, apám és a magyar borászat legismertebb körzeti orvosa/polihisztora egyaránt a Kerka-patakban rákászott két évtized eltéréssel. Ezért vagy sem, de az öregem…

Van egy borvidék Budapesttől 80 kilométerre, ami nincs bent a 22 magyar borvidéket felsoroló kiadványokban. Ahhoz, hogy meglátogassuk az ottani pincéket, át kell kelnünk Szlovákiába. Kürtön, a dél-szlovákiai borvidék egyik regionális központjában készíti borait a Strekov 1075…

Örvendetes – én ugyanis a magyar szőlőterületek felértékelődésének, a bennük rejlő potenciálnak tudom be –, hogy egyre több külhoni borász próbál szerencsét magyar borvidékeken. Eleink nyugatra csaptak be harmincegynehányszor begyűjtendő egy kis tapasztalatot,…

A tavasz első hulláma mindig rádöbbent, hogy a téli, fűtött szobában abszolvált kóstolások eredményét törlésjel alá kellene helyezni. A szabadtéri bor egészen más, mint a fedett pályás. Én legalábbis összehasonlíthatatlanul gazdagabbnak találom. És akkor lehet jojózni,…

A chardonnay az a fajta, ami a fehérek közül talán a legritkábban kerül a poharamba. Ennek okát nem tudom, igyekszem tagadni, hogy bedőltem az ABC divatnak, mondjuk azt, hogy így alakult. Gondoltam egyet, és tartottam egy kis házi fajtakóstolót. Alkoholban gazdag estét töltöttünk…

Valahogy úgy esett, hogy rövidke alkoholista pályafutásom során még sosem osztottam ki tízest. Demeter Zoltán borainál viszont mindig megingok, hatalmába kerít a most-lesz-az-első érzés, aztán általában jön egy apró, talán észérvekkel meg sem magyarázható gikszer, és a…

Csobánc és Szigliget után Eger környékére látogatunk. Bár nagy csalódások nem érnek, ebben a körben bizony nem sikerül a jó közepes fölé emelkednünk. Azt vegyük azonban figyelembe, hogy árban is más kategóriában mozgunk, mint az előző részben: tehát nem árt…

Az alábbiakban olvasható "magyarázatot" Albert gazda szerzette az Alföldi Merlot által megálmodott "pontrendszerhez". A magyarázat jól tartja magát, ám a referenciaborok listája régen elavult. Most végre frissítettünk. Önkényesen, rapszodikusan, de aki többre…

Két soproni alapfrankos kétezer alatt. Jandlék a hírek szerint erősen feljövőben, én a tavalyi Missio alapján még nem vettem volna rá mérget. A Weninger „sima” kékfrankos mindig is különleges helyet foglalt el alkesz életrajzomban. Az utóbbi években sajnos többnyire…

Többnyire ma is LP-t hallgatok. Bármennyire természetes ez számomra, sajnos tisztában vagyok vele, hogy a holdkórosság milyen fokára helyez, és a népesség hanyad ezrelékébe sorol. A kényelem persze a CD mellett szól, de a játék lényege a hangminőség volna, és ebben az analóg…

Nehéz a fiúk sorsa: megmondta már Oidipusz is – elég szájbarágósan, hogy ne mondjam: parasztvakítósan. Tanult belőle, aki tanult. Persze vannak hétköznapibb drámák is: itt van példának okáért a new generation, amely időnként andantéban előadott csoportos…

Arra gondoltam hirtelen, hogy ezentúl kizárólag olyan borokról fogok írni, amelyekben nem tükröződik semmiféle terroir (inni azért iszom ezeket is, még szép), inkább megyek a hiperbe, veszek ezt-azt, amit meglátok, oszt jól érzem magam, a büdös francba az ideológiával, tényleg.A…

Immáron ketten poroszkálunk a rizlinges dűlőúton. Virágozzék száz vándor, éljen a rizling! És most a tizedik fejezet ürügyén engedjenek meg egy embrionális számvetést és vallomást! Borban, borról soha annyit nem tanultam, mint az olaszrizling és a kékfrankos szisztematikus…

Az ostorosi Orsolya első borainak megjelenése után három másodperc alatt kultuszpincészet lett. Talán nem csak a kézművesség és a terroárosság volt az oka (különben meg azóta mindenki ezzel marketinggel), és nem csak a reveláció erejű '02-es leányka, hanem az a közepes…

Alföldi Merlot kolléga az immár kilencedik fejezeténél tartó Rizlingodisszeában már jó ideje gyűri az olaszrizlingtémát. Ehhez képest én most szűkített merítést fogok megvizsgálni, szigorúan a 2006-os évjáratra koncentrálva. Persze átfedések így is vannak, lesznek. Több…

A 2003-asok nyomán támadt syrah-lázamat alaposan lehűtötte a rákövetkező két átlagév termése. Pedig titkon azt reméltem, a magyar syrah-n nem foghat ki az időjárás: ha becsókol a kalahári, szuperérett, éjsötét, csokoládés újvilágiakat ihatunk, ha győz a sokévi hőátlag,…