Rejtőzködőnek nem mondhatnám, de nyomulósnak még annyira sem az Oszvald Pincészetet. Kaphatók a boraik több kereskedésben, van magyar átlaghoz képest elfogadható honlapjuk, viszont fesztiválokra, kóstolókra, borbemutatókra nagyon nem járnak vagy csak villámgyorsan összepakolnak…
Még nyaralásom előtt bontottam egy Bussay bort. Sőt, egyből kettőt, mert párban adták őket épp a Bortársaságnál, 4000-ért lehetett megvenni őket. Ha jól értelmezem az üzenetet, a forgalmazó megkérte a doktort, hogy készítsen egy könnyedebb rajnait is a megszokott, és általam…
Lehet, hogy túl sok Borbarátot olvastam, de a Konyári Pince az utolsó, ahonnan nagy fehéret várnék. Egyáltalán a nagy fehér koncepciójába is beleégett a bicskám. Pedig amit keresek közelebb van, és közhelyesebb, mint Xanadu vagy a medvevallás. Szóval így augusztusban friss, finom…
Vészesen kezdenek halványulni emlékeim nem is oly régi botladozó alkesz nyitólépéseimről, mikor még élelmiszerboltok és hipermarketek borpolcai előtt böngésztem esti betevőmért erősen próbára téve (akkor még nem is) feleségem nem kevés türelmét. A nagyok által jobbnak…
Különleges élmény, sokat lehet tanulni belőle, ha ugyanannak a bornak több évjáratát egymás mellé rakjuk. Még érdekesebb a játék akkor, ha valamennyire nyomon követtük már az idősebbek fejlődését, nem újszülöttként csöppenünk a történetbe. Nekem a Csontos volt mindig is…
Ott tartottam, hogy délután átmentünk Ostorosra, és amíg Tarnóczi Zoltán a szőlőmunkásokat igazította el, addig Turcsek Orsolyával elkezdtük a 2008-as hordómintákat faggatni. (Előtte még lefotóztam Tarnóczi Kincső krétarajzát a családról.) Nem akarok ismétlésekbe…
A cirfandli ritka, mégsem hungarikum fajta. Észak-Olaszországból vagy Ausztriából került hozzánk, azon belül is Pécs környékére, onnan aztán gyakorlatilag sehova. Ausztriában leginkább zierfandlerként vagy spätrotként ismerik, valamivel több van belőle, mint nálunk, ám ott is…
Majdnem pontosan két évvel ezelőtt Albert Gazda még mindig ígéretként írt a Kreinbacher Birtokról. Úgy tűnik, lassan telik az idő, én is adhatnám ugyanezt a címet most. Gyönyörű teraszok és ültetvények, tekintélyes és ízléses palackok meg cimkék, hazai viszonylatban profi…
Már jó ideje hűtőmben pihent ez a két bor felbontásra várva. Fesztiválokon, kóstolókon többször is találkoztam velük, tetszettek, felkeltették érdeklődésemet, nem véletlenül kerültek az alaposabban meg kell vizsgálni skatulyába. Tegnap - vagy inkább tegnapelőtt - aztán…
A Somlói Tavaszi Fesztivál kellemes meglepetése volt számomra (és nemcsak) Tornaiék 2007-es csúcsválogatás szortimentje. Bevallom alig egy éve, a 2006-osoknál még nem értettem egyesek lelkesedését, aztán idén a nagyréten összekóstolva a két évjáratot, a hatosokról tartottam…
Valamirevaló művelt alkoholista már minimum hallott Maurer Oszkárról. Valamibbrevaló művelt alkoholista pedig azért csak kóstolt már tőle valamit. Szerencsére, mostanában egyre több helyen lehetett találkozni vele és boraival: például Etyeken, a 7x7-en (tavaly és idén), Terroir…
Kóstolóra mentünk a Terroir Clubba Ráspi gyöngyszemeket nézni. Nagyrészt olyan borok vártak ránk, amelyekkel már találkozhattunk és találkoztunk is régebben vagy akár mostanában. Mégis a lehetőség így együtt látni őket, és persze nem csak látni, elég volt ahhoz, hogy három…
Úgy alakult, hogy nem tudtam menni a Tőkés Társak budapesti bemutatkozására, így maradt a szekunder élvezet, AM kolléga beszámolóját olvasgathattam sóvárogva. Aztán eszembe jutott: van nekem Losonci kékfrankosom és olaszrizlingem is. Vettem melléjük egy sillert, és mint a…
Múlt kedden vettem a Tricollis-szal együtt, áprilisi akcióban kétezer alatt. Úgy nézem már nem is kapható, csak a következő évjárat. Ezt 60% chardonnay, 30% pinot blanc és 10% olaszrizling alkotja, kétharmada barrikban, egyharmada nagyobb hordóban erjedt és érlelődött. Mivel azt…
Szent Márton és három domb
Pannonhalmi Apátság St. Martinus és Tricollis 2008
2009.04.30. 05:40 - palack
Két fehér házasítás ugyanattól a pincétől - mindkettő 2008-as. Az egyik újbor, már november óta kapható és csavarzáras. A másik parafát kapott és bár friss, tartályos fehér, azonban nem kellett annyira sietnie, nem újbor. Nagyjából egy árban vannak - a Bortársaságnál most…
Nem egész egy hónapja voltak itt Budapesten a felvidéki borászok és láttak minket vendégül a Pilinszky kávéházban. Nyíltságuk, vendégszeretük kiváló hangulatot teremtett ezen az estén, a borokat illetően pedig megállapíthattam, hogy Bott Frigyes vitán felül kiemelkedik a…
Két szép és egy szép kort megélt olaszrizlinget kóstoltam a Tamás Pincétől legutóbb nagy megelégedésemre. A második kör borait, a fiatalabbakat pedig - ennek köszönhetően is - még nagyobb várakozással bontottam. Ezekben a borokban már ott van az előző évjáratok tapasztalata…
Hogy milyen olaszrizlingje van, az sok mindent elárul egy pincéről. Ha számomra ismeretlen területre tévedek, és a kínálatban szerepel, akkor általában vele kezdek. Beszédesnek, sokszor árulkodónak bizonyul, hogy mit tudnak, mit akarnak kihozni ebből a fajtából. Ezen a téren a…
A Béres pincészet marketinggépezetének sebváltóján - úgy tűnik - megtalálták a kettest. A korábbi címkecsaládot - mely épp csak annyira volt jellegtelen, hogy tökéletesen eltűnjön bármely italospolcon - több bornál felváltotta egy új stílusú, melyről sok minden…
Szentesi József kezd kilépni a rejtőzködő borász szerepéből. Korábban leginkább csak budaörsi pincéjében kóstolhatták borait a szerencsések, a némileg szélesebb (ám még mindig nem nagy-) közönség pedig a Borbarát 7x7 birtokbemutatóin. Tudjuk róla, hogy a régi…
Bizony borkóstolásnál is előfordul, hogy egészen másként alakulnak a dolgok, mint ahogy azt várjuk. Ennek a posztnak az ötlete még tavaly ősszel fogant meg a fejemben, mikor a Várban a Borfesztiválon kora délután poharamban forgattam a 2006-os Villa Tolnay Bandériumot, és nagyon meg…
A terület egykor a Pannonhalmi Apátság tulajdonában volt, a helyiek azóta is apátsági birtokként emlegették. Innen az elsőre talán meglepő név. Közel három hektáron most mintegy 15 ezer tőke szőlő van rajta: többségében hárslevelű, furmint, juhfark, kevés olaszrizling és…
A részletekbe ne menjünk bele, a lényeg, hogy a munkaadóm a hét végén tartotta év eleji főnökértekezletét, Balatonszemesen, a Szindbád Hotelben, és egészen véletlenül pont ott töltötte az estét-éjszakát Szászi Endre szigligeti bortermelő is. Ha már így alakult, a…
Négyféle olaszrizling ugyanabból az évjáratból egy pincétől, nem mindennapi dolog. Egyedül Laposáék jutnak eszembe még, de ők különböző hegyekről szüretelnek. Gál Lajosék olaszrizlingjei viszont mind egy településről, Egerszólátról származnak. A simát és a szótagolt…
Az Etyeki Kúriáról keveset írtunk az elmúlt években. Leginkább perfekt pinot noirjukra szoktunk felfigyelni, pedig van más is. Régebben nagyon szerettem a fahordós chardonnnay-jukat, sőt reduktív iskolázású egyéb fehéreiket is, utóbb azonban úgy éreztem, ezek vitathatatlanul…
Utolsó kommentek