Gyűjtő vagyok, le sem tagadhatnám; lényegem a gyűjtés. Most nem térnék ki bővebben arra, hogy gyűjtőként is értelmetlen tevékenységnek vélek minden gyűjtést, főleg ha az éppen a borok felhalmozásával kapcsolatos, hiszen kevés irracionálisabb dolog van a borgyűjteménynél,…

Első nagy toszkánlázam idején mindent el akartam olvasni Montalcinóról, ami elektronikusan elérhető. Be akartam látni minden kis adatmorzsa mögé, és ha akadt véletlenül olyan trattoria, bottega vagy alig ismert borászat, amiről többen is írtak, összehasonlító szövegelemzéssel…

A Nyakasban nem leltük meg az ártudatos alkesz védangyalát. Szeremley Huba feje fölé viszont glóriát rajzolhatunk. A nyughatatlan kalandor és világcsavargó immár tizenöt éve futó pincészete máig a borvidék dinamója. Osztozva a kollektív hanyagságban egészen mostanáig mi is…

Meglehetősen szélesre dagadt panorámánk befejező részünkben kóstolunk két különlegességet. Egyikükhöz sem lehet hozzájutni csak úgy, hogy leemeljük a palackot valamelyik kereskedés polcáról. El kell zarándokolni értük a pincébe, de nem hinném, hogy bárki megbánná, ha…

Az előző részben Badacsony valamelyest egységes képet mutatott jó borokkal, ám hiányzott az igazán nagy kiugrás. Somló azonban minden várakozásomnak megfelelt, sőt túl is teljesítette azokat: jobbnál jobb rizlingeket kóstolhattam. Röpködnek a hat és hét pontok, még egy nyolcas…

Feljegyzések egy alkesz naplójából. Kóbor borok, amelyeknek egyetlen bűnük, hogy nem illeszkedtek semmilyen tematikába. De szégyellném, ha a koncepció hiányáért vagy a lustaságomért ők lakolnának. Van itt minden: a lemorzsolódó középosztály Merengője, a tanninkirály hazai…

Portugália a nagyvilág – nekem, és boldogult úrfi korom óta. Egészen pontosan azóta, amióta Alain Tanner filmjéből Bruno Ganztól megtudtam a legfontosabb női mérteket, sőt a mérés Lisszabonban, szupernyolcassal történő dokumentálását is szemügyre vehettem. Pedig hol…

Fordulatos élményekben volt részem egy borral kapcsolatban nem egész egy hónapon belül. Nagyon ígéretes kezdés után katasztrofális folytatás következett, amit aztán hollywoodi filmbe illő boldog vég zárt le. A tanulság: gondoljuk meg, mit zúdítunk első elkeseredésünkben a…

A tavasz első hulláma mindig rádöbbent, hogy a téli, fűtött szobában abszolvált kóstolások eredményét törlésjel alá kellene helyezni. A szabadtéri bor egészen más, mint a fedett pályás. Én legalábbis összehasonlíthatatlanul gazdagabbnak találom. És akkor lehet jojózni,…

Valahogy úgy esett, hogy rövidke alkoholista pályafutásom során még sosem osztottam ki tízest. Demeter Zoltán borainál viszont mindig megingok, hatalmába kerít a most-lesz-az-első érzés, aztán általában jön egy apró, talán észérvekkel meg sem magyarázható gikszer, és a…

Az alábbiakban olvasható "magyarázatot" Albert gazda szerzette az Alföldi Merlot által megálmodott "pontrendszerhez". A magyarázat jól tartja magát, ám a referenciaborok listája régen elavult. Most végre frissítettünk. Önkényesen, rapszodikusan, de aki többre…

Villányi kiruccanásunk után visszatérünk a Balatonhoz, ahol is igazolva láthatjuk a megállapítást, hogy az olaszrizling nagyon jól érzi magát ezen a vidéken. Főleg, ha úgy odafigyelnek rá, törődnek vele, ahogy mai két pincénknél teszik. Három olyan rizling következik, amelyek…

Van egy bor, amit ünnepnapra szántam. Épp ezért már vagy három éve minden ünnep után némi lelkiismeret-furdalás tölt el, hogy megint nem az kísérte az ételeket. De úgy alakult, hogy mindig találtam mást a tárolóban, amit izgalmasabbnak gondoltam. Utólag örülök ezen…

Arra gondoltam hirtelen, hogy ezentúl kizárólag olyan borokról fogok írni, amelyekben nem tükröződik semmiféle terroir (inni azért iszom ezeket is, még szép), inkább megyek a hiperbe, veszek ezt-azt, amit meglátok, oszt jól érzem magam, a büdös francba az ideológiával, tényleg.A…

Immáron ketten poroszkálunk a rizlinges dűlőúton. Virágozzék száz vándor, éljen a rizling! És most a tizedik fejezet ürügyén engedjenek meg egy embrionális számvetést és vallomást! Borban, borról soha annyit nem tanultam, mint az olaszrizling és a kékfrankos szisztematikus…

Alföldi Merlot kolléga az immár kilencedik fejezeténél tartó Rizlingodisszeában már jó ideje gyűri az olaszrizlingtémát. Ehhez képest én most szűkített merítést fogok megvizsgálni, szigorúan a 2006-os évjáratra koncentrálva. Persze átfedések így is vannak, lesznek. Több…

Mostanában én is egyre gyakrabban futok össze Buttler-borokkal, szájpadlás mentén. Talán titkos terroirista sejtek lehetnek a háttérben, vagy csak cuppanok felfelé a trendekre, én nem is tudom. Mindenesetre az ünnepek egy része nálam is a grófi szérűn telt. Két olyan bort sikerült…

A kaliforniai borok kapásból lenyűgöztek a 90-es években. Akkor, amikor először találkoztam velük. Mert vastagok voltak és bársonyosak. De már másodjára kiderült, hogy az egyik pontosan olyan, mint a másik. Harmadjára pláne. Kis túlzással, ofkorz. Természetesen vannak…

Olaszrizlinget gyakrabban szoktam kóstolni, rajnait eddig inkább csak egyszer-egyszer. Gondoltam, faragok a hendikepen: megnézek többet egyszerre. Összeszedtem hat plusz egy határon túli most kapható magyar rajnait, hogy kis kilátást nyerjek a fajtára. Ellátogatunk Mórra, Budajenőre,…

Minél határozottabban állítják valamiről, hogy a legjobb, nálam annál inkább vesztésre áll. Mert persze szeretném, ha a pénzemért földöntúli élményt kapnék, de egyrészt horgadozik bennem a bakunyin, másrészt mégiscsak sekély az esély, hogy az én ízlésem, az én palackom…

A történet valahol ott kezdődik, hogy Alföldi Merlot kolléga csaknem beájult a kettőezernégyes Degenfeld-szamorodnitól, majd alig három napra rá Albert gazda is megdicsérte szőrmentén. Én meg ezenközben csendes magányomban azon morfondíroztam, hogy biztos nekem van már megint…

(Az előző részek tartalmából:  Somlói Apátsági Pince Hilla Cuvée, Tornai Furmint 2002, Royal Tokaji Furmint 2005 és 2006, Oremus Mandolás, Szepsy Szent Tamás 2003.) Szőke Mátyás Paskomi Chardonnay 2006 A címkén még az is szerepel, hogy dűlős tétel, és barrique. Pedig…

Ha már karácsonykor sikert aratott egy hasonló természetű poszt – legalábbis aktívan kommentelt a nyájas olvasó –, megírom a párját az év utolsó napjára is. Az az igazság, hogy 31-én, azaz máma magam nemigen iszom, vidéki évbúcsúztatás lesz, autósan, de…

A kultuszmerlózás nálunk is szépen szárba szökkent. Van benne ráció – elég föllapozni a bordeaux-i bortőzsdét, és kiderül, hogy nincs az a Ch. Margaux vagy Latour, ami árban hozzászagolna a pomeroli csúcsmerlókhoz. Csak a mihez tartás végett: egy karton 1990-es Pétrus öt…