Olyan borokról, pincékről szól ez a háromrészes kis sorozat, amelyek nincsenek benne a magyar borászat, vagy inkább forgalmazás fősodrában. Erre próbálok sután utalni a címben, remélem, senki nem érzi majd sértőnek. Úgy is fogalmazhatnék, hogy utána kell járni ezeknek a…

Szerencsém van az utóbbi időben, egyre-másra jönnek velem szembe a nagyon jó borok, karácsonykor, szilveszter előtt, meg hát utána is, elsősorban fehérben, persze, és külön öröm, hogy rizlingek is vannak köztük. Az elmúlt hónapokban nagyon megdicsértem Szabó Zoltánét és…

Valahogy úgy alakult, hogy ezen a módfelett hosszú hétvégén szinte kizárólag úgynevezett terroirborokat ittunk, ezért most jól megéneklem mindet, egy posztban, nem túl hosszan. Mert hát érdemes beszélni róluk.Megmondtam előre, szenteste Bott-Bodóék borai kerülnek terítékre,…

Orsolyáékat ismerjük, szeretjük. Bár nem mernék vállakozni a kézműves bor kategóriájának meghatározására, ha mégis ilyesmire kényszerítenének, talán inkább elővennék három Orsolya-bort. Most is így tettem, ám ebben semmiféle kényszer nem játszott szerepet. Inkább a…

Néhány héttel ezelőtt elég nagy lelkesedéssel emlékeztem meg a felvidéki Bott Frigyes életéről és munkásságáról, különös tekintettel 2007-es évjáratú rajnai rizlingjére és chardonnay-jára, és most megint terítékre kerül. Dettó 2007-es Vinculumja, amely történetesen…

Ideje volt újra olaszrizlinget bontanom, hatról hétre lépnem. Nem hagyhattam ki a gyorsan múló lehetőséget, hogy majdnem harmadával olcsóbban árulták a Bussay olaszt, amit amúgy is meg akartam kóstolni. Így aztán még aznap este ki is dugóztam, másnap pedig a lentebb némileg…

Volt egy eléggé hosszú időszak, amikor nem szívesen ittam újbort. Meguntam a savas, nyers, kaparós vörösöket, és még nem szoktam rá a fehérekre. Aztán néhány évig csak fehéreket vettem magamhoz frissiben, különösen bejött például tavaly és tavalyelőtt is a pannonhalmi…

Két somlói következik 2006-ból a tokaji furmintok erdejében. Nagyon eltérő borok, talán a határozott sós, ásványos jelleg, ami összekötheti őket. No, meg az, hogy szép furmint mind a kettő. Közhely, de igaz: Györgykovács Imre neve már összeforrt ezzel a kis borvidékkel. Az ő…

Ismétlő rész következik. Ennek megfelelően a meglepetés is elmarad. A hosszabb kihagyás miatt viszont dupla pár: négy olyan bor, amiről már nem először lehet nálunk olvasni. Négy furmint, négy különböző stílus, négy talán igaztalanul sommás mondat. Degenfeld - reduktív,…

Néhány hete repülőbalesetben elhunyt a legizgalmasabb francia borászok egyike, Pouilly legmagasabban jegyzett termelője, Didier Dagueneau. Hogyan másképpen elékezhettünk volna rá tisztességesebben, mint egyik illusztris bora kibontásával és elfogyasztásával? Sancerre és Pouilly…

Akárhogy is szeretném, nem tudom levetkőzni az úgynevezett bioélelmiszerekkel kapcsolatos averzióimat. Hiába van divatja, hiába próbálja nekem bárki bárhogyan adagolni, nem igazán hiszek benne. És ennek tapasztalati okai is vannak, illetve főleg azok vannak. Az össznépi őrületbe…

Vallom, hogy a borkóstolás több szempontból is olyan, mint egy irodalmi mű olvasása. Lehet legyűrni, gyorsan átfutni egy kötelező olvasmányt, mint egy mintát a sok közül az ötven tételes kóstolón. Aztán lehet elmélyülve, netán megrészegülve is olvasni, odafigyelni minden…

A 2006-os évjáratból Szepsy István négy száraz furmintot palackozott. Készült egy birtokfurmint, önállóan pedig három dűlő termését ismerhetjük meg: az Úrágyát, a Szent Tamást és az Urbánt. A birtokfurmint és az Úrágya már tavaly novemberben forgalomba került, a Szent…

Ezen a héten két fiatal borász hárslevelűjét bontottam ki. Mindketten Tokaj-Hegyalján művelik a területeiket, és mindketten a kézműves módszerekben hisznek. Céljuk is hasonló: a lehető legtöbbet visszaadni boraikon keresztül az évjáratból, a talajból. Fontosnak tartják a…

Két nagyobb, ám nem éppen sokat emlegetett tokaji chateau elérhető árú furmintja kerül ma terítékre. Mindkettő jó referenciával érkezett, csalódást nem is okoztak. Végül azért mégis inkább csak félsikert mondanék. A csúcsbor inkább csupán korrektnek mutatkozott, a…

Nem tudom, ki hogy van vele, én néha besokallok a borászati bluechipektől, ilyenkor bőszen kezdem keresni az ismeretlenebb pincészetek még ismeretlenebb borait. Rizikós vállalkozás ez, persze, az ember ilyenkor annyi ihatatlan lötymedékbe fut bele, hogy számolni is alig bírja, de…

Másodszor is sikerült belelépnem ugyanabba a folyóba. Az előző részben megígértem, hogy maradunk a somlói hárslevelűknél. Tévedtem. Pedig tudhattam volna: Laposáék a furminthoz hasonlóan a hársat sem Somlón szüretelik. Csak hát a pavlovi reflexek: Bazaltbor + hárslevelű nem…

Badacsony mint borvidék számomra sokáig úgy nézett ki, hogy van a Szeremley borászat (aki nagy), vannak Laposáék (akik meg jók), és vannak a többiek úgy cuzammen. A Balaton északi partjának híres bazaltkúpját valahogy lassan érte el a borrendszerváltás. A német turisták…

Ismét visszatérünk Hegyaljára. Ebben a részben két páratlan furmintot tettem egymás mellé, csak mert jobb párt éppen nem találtam nekik. Homonna Attila hamarosan forgalomba kerülő Határi Furmintja és Árvay János bormustra bajnok Istenhegy Furmintja következik…

Tóth Sándort és a Scheller Szőlőbirtokot egyfajta csendes minikultusz övezi. Bár Tóth már a 90-es évek elején alapító tagja volt a bormívesek céhének, borai valahogy sosem tartoztak a pannon fősodorba, nem építettek maguk köré milliókat érő brandet. Főként a hardcore…

Lőrincz György mintha kiment volna a divatból, a kemény mag csak grimaszol, ha a nevét hallja. Persze sose lehessen tudni, simán előfordulhat, hogy a biodinamikus kísérletek nyomán – a biodinamikáról jobb, ha nem mondok semmit – ismét a kiválasztottak kedvencei közé…

Háromszor két tokaji után nézzünk meg egy somlói párt, ott is kezdjük legkisebb borvidékünk legnagyobbikával, a Tornai Pincészettel. Ahogy a Borbarát mondja, a nagy is lehet szép, és ezt idén már Tornaiékra is értik. Igaz, a most terítékre került két furmintjuk 2006-ból nem…