Egyszerű koncepcióval érkeztem a Várba tegnap: tucatnyi pincétől tucatnyi jó bort szeretnék inni. Ehhez persze nagyobbat kellett meríteni, no meg köpni is, néha. De a tervet sikerült zárásra abszolválnom. Az alábbiakban nagyvonalakban bemutatom a kedvenceimet. Szigorúan szubjektív élménybeszámoló, ami akár ajánlónak is tekinthető ugyan, de mivel a merítési lehetőség hatalmas, ezért inkább azt javaslom: menjenek, kóstoljanak, igyanak!

Ma délután fél ötkor a magyar borászválogatott történetének első nemzetközi meccsét játssza a margitszigeti Atlétikai Centrumban (volt Úttörő Stadion) Szlovénia ellen. A boraikat kóstolni valószínűleg nagyobb élvezet lenne, mint azt nézni, ahogyan fociznak, de ezt legalább ingyen adják. Mondjuk, ha már itt van a szlovén borászválogatott, akkor egy szlovén pavilont is összehozhattak volna a Várban. A mérkőzést Novotny Zoltán közvetíti, a belépés ingyenes. A keretet elnézve különösen Etyek-Budán terem sok labdabiztos borász. 

Jó volt az első nap felmenni a Budai Várba. Mintha nem is ugyanazon a fesztiválon lettem volna, ami majd péntek és szombat este lesz ott. Összehasonlíthatatlanul jobb ilyenkor még az egy házikóra jutó poharazók aránya, főleg a poharazók szempontjából nézve. Bár a hatóságok kitalálták, hogy a kóstolójegyekkel való kötelező játék ellenére még nyugtát is ki kell állítani, a kiállítók így már előre rettegnek a hétvégi roham fejetlen adminisztrációjától. Tegnap azonban még ez sem okozott gondot, főleg nekem a pult másik oldalán. Annál inkább a bőség zavara, még szerencse, hogy megfogadtam: este nem fogok pánikba esni, mert még van négyszázkilencvenhét bor, ami érdekelne. Inkább ráérősen sodródtam tömeg és koncepció nélkül, egyszerűen élveztem, ami a poharamba került. Az így kisorsolt legérdekesebbekről írok most röviden a kattintás után.

Újabb rokonszenves ajánlat: "A somlói Tornai Pincészet a Borfesztivál alatt lehetőséget biztosít díjnyertes borai megkóstolására. Mint ismeretes a pincészet négy bora is "csúcsbor" minősítést ért el a X. Pannon Bormustrán, a Tornai Top Selection Grófi Juhfarkot pedig a legjobb fehérbornak választották.
A díjnyertes borok:
Tornai Top Selection Apátsági Furmint 2007
Tornai Top Selection Grófi Hárslevelű 2007
Tornai Top Selection Grófi Juhfark 2007
Tornai Top Selection Olaszrizling 2007
Amennyiben valaki kinyomtatva bemutatja ezt a bejegyzést az Oroszlános udvarban található pavilonuknál, ingyen megkóstolhat egyet a Top Selection borcsalád boraiból!"

Korábbi tudósításaink akciókról:
Malatinszky Pincészet
Gál Lajos Pincészete és Monarchia
Etyeki Kúria és Hilltop Neszmély
Varga Pincészet és Gere Tamás
 

Saját bőrömön tapasztaltam, hogy a várbéli borpagonyban könnyű elveszni, ezért egy ideje kész akciótervvel érkezem. Idén pedig elhatároztam, hogy nem csak magamnak készítek útitervet, hanem az érdeklődő, de nem diehard borrajongónak is (a keménymag nyilván nem szorul tanácsra). A célom az volt, hogy az itiner követője derekas, de nem nyakatlan költekezés árán a legjobbakból kóstolhasson, és általános képet kapjon a meghatározó borászati stílusokról, irányzatokról. Többnyire nem lehet előre tudni, hogy egy adott borászat milyen borokkal képviselteti magát, ezért most minden érintettet telefonon, mailben kikérdeztem. A kellemes berugás határát 15 bornál húztam meg, és ügyeltem arra, hogy a kóstolási irány egyezzen a haladási iránnyal, azaz a fehér-szakaszba ne keveredjen vörös és fordítva. (Korábban néhányszor elcsábultam, és a lustaságnak engedve vörösre fehéret, édesre vöröset ittam – soha többet!) A 15 boros limitet tartottam - bár a bővítésnek és a szűkítésnek is hagytam teret -, az útvonal pedig a Sikló felőli főbejárattól indulva az Oroszlános-udvarig jut el, majd ugyanezen a vonalon visszatér a bejárathoz. A térkép innen letölthető.

Szeptember elejével - úgy tűnik - visszavonhatatlanul beköszönt a borisszák szokásos évi aranykora. Borfesztivál borfesztivál hátán, szüreti mulatságok, leárazások és akciók, borbarátokban ázó éjjelek, összekoccanó kristálypoharak amerre csak a szem ellát. Borban fürdik a határ. Hiper- és szupermarket-vonalon - a Tesco után másodikként - a Spar/InterSpar gigakonszern jelentkezett őszi boros kiadványával és hozzá tartozó akciójával. A Spar konszern amúgy piszkosul nagy terjeszkedésben van kishazánkban, egyben nyelték le a Kaiser's után a Plus üzlethálózatot is, így jó úton vannak affelé, hogy hamarosan a kiskereskedelmi értékesítés legnagyobb szegletét birtokolják. Akkor pedig illendő megnézni, mire számíthatunk tőlük alkoholfronton. Talán nem árulok el nagy meglepetést, ha azt mondom, hogy nem fognak vert seregként kullogni.

A Varga Pincészet (12-es stand) csütörtöktől minden nap kétszer megadott témában csoportos kóstoltatást tart. A "Badacsony híres borai" du. 5-kor kezdődik, 8 bort tartalmaz és ingyenes. Az este 8-kor kezdődő "Édes kalandozások Badacsonyban" 6 bort tartalmaz, és 9 jegyet kérnek érte (5 édes fehér és 1 édes vörös). Aki nem tud részt venni a tematikus kóstolón, csomagban, kedvezményesen be tud fizetni mindkét borsorra, kap egy borlistát, amit aznap bármikor szabadon végigkóstolhat. A Borbérlet árai: "Badacsony híres borai" 8 bor - 8 jegy, "Édes kalandozások Badacsonyban" 6 bor - 9 jegy. Az ajánlat részletes ismertetése itt olvasható.
A fesztivál ideje alatt Gere Tamás és Zsolt Pincészeténél (112-es stand) 10 százalék kedvezménnyel  rendelhető meg minden bor minimum 12 palack vásárlása esetén.

A Hilltop Neszmély standon (30-as) a facebook-ra feltöltött kupon kinyomtatója és felmutatója egy pohár bort ingyen kóstolhat.
Az Etyeki Kúria (149-es stand) a Várban mutatja be először soproni birtokáról szüretelt 90 százalékban pinot noirból 10 százalékban merlotból készült Magyar Vándor nevű borát. A bort egyébként 6 jegyért kóstoltatják decinként, de ha az Alkoholista olvasói azt mondják, hogy a jelszó Magyar Vándor, akkor most ingyen kóstolhatják.
Korábbi posztok és akciók itt és itt.

Etyeki pinceteraszára invitált jó pár borkedvelőt Rókusfalvy Pál, hogy bemutassa frissen piacra kerülő fehérborait. Az elmúlt években egyre jobban tetszettek a birtok borai, így örömmel mentem kóstolni. Most nem a buszt választottam, így végig köptem, ezzel persze a borélmény egy dimenziójáról lemaradtam, de talán így is sikerült a legfontosabb benyomásaimat lejegyeznem.

Ahogyan ígértük, tudósítunk minden borfesztiválos akcióról, amiről tudomást szerzünk. A  Monarchiánál (24-es stand) két olyan borász-borászat vendégeskedik, akik saját standot nem állítanak: pénteken 16.00-22.00 óráig Tóth István, szombaton pedig Heumann Evelyn (Heumann borászat, Villány) 16.00-19.00 óráig. A Decanter magazin Borfesztivál különszámában található Kovács Nimród Winery-kupon bemutatásával a borászat standfelén bármely bor kóstolásakor még egy ajándék kóstolóra vendég a vendég (kivéve az új NJK zászlósbort).
Gál Lajos Pincészeténél (68-as stand) két féle birtokkóstolót kínálnak. A birtokválogatás 10 kóstolójegybe kerül (1000 Ft), ez 6 szabadon választott bor kóstolására jogosít (akár a 6 legdrágábbat is lehet választani). A birtokkóstoló ára 25 kóstolójegy, ezért viszont az összes bort meg lehet majd kóstolni. Sőt, ajándékként a kóstoló egy-két pult alatti tételből is részesül (hordóminták, kísérleti tételek, régi évjáratok stb.).

Nem bízom a borversenyekben. Elsősorban azért, mert az eredmények ritkán találkoznak az én értékítéletemmel. Mondhatnánk, hogy ízlésről fölösleges vitát nyitni, de ilyen alapon borversenyt is fölösleges rendezni. Tegyük föl, hogy a magyarázat ennél összetettebb. Milyen okok jöhetnek szóba? Először is a legtöbb borversenyre nevezik és küldik a borokat - ami a fair play szempontjából nagyjából olyan, mintha a Tour de France doppingellenőrzésére postán küldenék be a kis tégelyeket, amire alkoholos filccel írták föl a versenyzők monogramját. Másodszor a versenyeken embertelen mennyiségű bort kóstolnak, márpedig 15 tétel fölött nagyon nehéz az igen/nem/talán szintnél mélyebb értékelést adni. Harmadszor amennyiben a bort nem nyeljük le, akkor az értékelés egy fontos dimenziója kiesik, márpedig egy borversenyen nyilván köpni kell. Negyedszer nem bízom a testületek átlagolt pontszámaiban, mivel nem tudható, hogy az egyes bírák milyen elvárásokkal közeledtek a borokhoz. Ezek persze egy kibic észrevételei, nézzük, mit mondanak a profik.

A 18. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál szeptember 9-én, szerdán nyit a Budai Várban. A vasárnap éjjelig tartó fesztiválon 15 országból több mint 200 borászat borait kóstolhatjuk. A napi belépő 2300 Ft, és ezért egy kóstolópoharat is kapunk, ám a korábbi évek gyakorlatával szemben kóstolójegyet nem. Szerdán és csütörtökön du. 2-től, pénteken déltől, a hétvégén pedig de. 10-től nyit a fesztivál, és minden nap este 11-kor zár. Az egyedülállóan széles választékhoz megpróbálunk majd valamilyen sorvezetőt kínálni azoknak, akik egyébként elveszettnek éreznék magukat.
Bármely borász és kereskedő a borfesztiválhoz kapcsolódó ajánlatairól, akcióiról szívesen tudósítunk, mindössze annyit kérünk, hogy küldjenek nekünk egy mailt rövid leírással az alkoholista@gmail.com címre. Egyelőre két érdekesebb megmozdulásról van tudomásunk. Az egyik, hogy a Bortársaságnál néhány önálló standot nem állító borásszal is lehet személyesen találkozni - pl. Szepsy István, Lőrincz György, Heimann Zoltán, Légli Ottó, Konyári Dániel -, igaz, ehhez figyelni kell a napi beosztást. A másik, hogy a Malatinszky standnál 5 bort ingyen lehet kóstolni az online regisztráció fejében.

Volt, van egy borok a hiperből sorozat itt az Alkoholistán. Mostanában el-elmaradnak a nagyszámú hiperes borélmények – részben talán a neon-próba miatt is. Mindenesetre pár cikk erejéig én is megpróbálom feltámasztani ezt a rovatot, legalábbis olyan borokat ajánlani, amiket talán érdemes levenni a hipermarketek polcairól. Apropója ennek prózai: az ősz eleje a nagy leárazok ideje; ilyenkor nem csak a standard kínálatból lehet választani ezen boltokban, hanem előszeretettel viszik be kereskedő cégek is a kifutó tételeket. Ilyenkor még egy művelt alkoholista is elcsábul, és betesz egy-két palackot a kosarába. Elsőként a Tesco borkatalógusát dobta be a postás a ládámba, nézzük, mit érdemes szerintem megvenni innen. Az akció szeptember 4-től szeptember 10-ig tart, a katalógus itt megtekinthető.

Kaptam a brit Decantertől egy hírlevelet, amiben a főhír a következő volt: "Hivatalos: Chilében készül a világon a legjobb sauvignon, rizling, pinot noir és cabernet-alapú házasítás." Anyátok, gondoltam. A linkre kattintva a "Chile diadalmaskodik a Decanter World Wine Awards-on" című cikkhez jutottam, amelynek első mondata egy oktávval lejjebb ugyan, de megismétli a fő állítást - itt már nem egyedül Chile a legjobb a világon, hanem a legjobbak egyike. Bár a szuperlatívuszokban való dagonyázás és az öndicséret nem lehet teljesen idegen egy olyan laptól, amely "a világ legjobb bormagazinja" fejléccel jelenik meg, nekem mégis elkerekedett a szemem. A magukat arisztokratikus mértéktartással és óvilági bölcsességgel marketingelő Decanter-szerzőktől, akik reflexszerűen rúgnak bele Robert Parkerbe, és élcelődnek a kóla-vedelő tahó amerikaiakon, furcsa azt olvasni, hogy létezik "a világ legjobb bora", és az éppen az ő borversenyükön terem. A világ legjobb bora körülbelül annyira kifinomult koncepció, mint a világ legjobb étele, a világ legjobb felesége vagy a világ legjobb szimfóniája. Ráadásul közismert tény, hogy a Decanter World Wine Awards-ot, mint a versenyeket általában, a legendás borászatok - az etalonnak számító boraikkal egyetemben - nagy ívben kerülik. Borversenyen indulni csak nyeretlen kétéveseknek kifizetődő, a nagynevek csak veszíthetnek.

Rejtőzködőnek nem mondhatnám, de nyomulósnak még annyira sem az Oszvald Pincészetet. Kaphatók a boraik több kereskedésben, van magyar átlaghoz képest elfogadható honlapjuk, viszont fesztiválokra, kóstolókra, borbemutatókra nagyon nem járnak vagy csak villámgyorsan összepakolnak mindig, ha meglátnak közeledni engem. Például a Somói Tavasz Egyesület rendezvényein (Budapesten és a Somlón) sem szoktak ott lenni, alighanem azon egyszerű okból, hogy nem tagjai a szervezetnek. De vajon miért? Ahogy azt a kattintás után részletezem, a borok minőségével biztosan nincs baj, ez nem lehet oka a távolmaradásnak.

2006 óta szeretem, a tavalyi talán a legjobb portugieser volt a praxisomban. Az alapanyag a mozsgói telekszomszéd szőlője. Csavarzáras, számomra szimpatikus csomagolás, az ár elmegy, bár önmagában nem vevőcsalogató (1655 Ft). Andreas Ebnert jó ideig a pincetechnológia (értsd: sötét üzelmek) propagátoraként és praktizálójaként bélyegeztük meg, de nekem úgy tűnik, hogy kijött a technóból, és a hordóból is faragott - aki másként látja, szóljon. A 2008-as Portugieser hasonlóan remek, mint a 2007-es volt. Sötét, lilás szín, intenzív illat. Meggy, narancs és tejcsokoládé - könnyű rákattanni. Kóstolva arányos, friss, gyümölcsös, jól csúszó bor közepes testtel, simogató textúrával. Kerek savak, érett tannin (az a kevés, ami van), a lecsengésben meggyözön. Nagy okoskodásra nem ad módot, de annál élvezetesebb inni. Most elmarad a poén, hogy a legjobb portugieser nem villányi (l. 2008-as Szemes), de ez a bor újabb érv amellett, hogy érdemes az oportót rehabilitálni. 5 pont

Az olcsó Champagne-ban reménykedő fogyasztók jobb, ha egy időre jegelik ezirányú várakozásaikat. A régió pezsgőházai ugyanis elhatározták, hogy világválság ide vagy oda, ők bizony nem adják olcsóbban a buborékost. Inkább hagyják a termés felét a tőkén elrothadni, mintsem hogy a túltermelés és a gazdasági válság hatására csökkenteniük kelljen áraikat. És ha jól látjuk, nincsenek ezzel egyedül.

A sauvignon blanc az a fajta, amiből igazán jót talán ha egyszer ittam. Nyilván ez az én hibám is: magyar polcról előbb veszek le egy furmintot, hárslevelűt, olaszrizlinget, mint sauvingnon blanc-t. Külföldről meg elsősorban rajnait, esetleg zöldveltelinit rendelek – természetesen itt és most a fehérboros szokásaimról van szó. Ezért is örültem, hogy a Colour WineWorld rendszeres kóstolóin a sauvignon blanc volt a téma, Sancerre-ből és Pouilly-Fumé-ből származó tételekkel. Sokkal közelebb a fajtához nem jutottam, viszont, a kóstolóközönségnek hála, nagyon jól éreztem magam.

Pezsgő esetében - champagne-ról már ne is beszéljünk -, talán helyesebb a városi legenda kifejezés, mint a népi hiedelem, de a lényeg, hogy a buborékmentés kiskanalas módszere hiszékeny apáról tisztelettudó fiúra száll. Amikor én először hallottam róla, csak a fiúi tisztelet tartott vissza attól, hogy föl ne nyerítsek. A dugótlan, félig üres pezsgős palack nyakába helyezett kiskanál állítólag megakadályozza, hogy a buborékok elszálljanak. A lehető legszerényebben fogalmazva: a dugó erre a célra tökéletes megoldásnak tűnik, a lyukas dugó kevésbé, a félbevágott még kevésbé, a miliméter széles hosszanti dugómetszet pedig egyáltalán nem, márpedig nyilván ez hasonlít a legjobban a kiskanálra. Én amikor szülői buzdításra először próbáltam ki a módszert, hatékonynak tűnt. De a mi háztartásunkban nem olyan központi probléma a pezsgő, hogy sokat törtem volna a fejemet azon, hogy amennyiben nem érzéki csalódás, akkor milyen fizikai törvénnyel lehet a buborékmegmaradás jelenségét magyarázni.

Idén nem a Budai Várban zajló fesztivállal egyidőben, hanem az egy héttel korábbi hétvégén, szeptember 5-én és 6-án lesz Szentendrén a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a Szüreti Sokadalom. A  rendezvény hagyományos része a 18. Budapesti Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál programsorozatának, idén azonban úgy tűnik rágyúrtak az eseményre, erősítettek rendesen a boros és a kapcsolódó programok tekintetében is. A gyerekek például csömöszölhetnek, bütykölhetnek, körhintázhatnak, bábakukucsolhatnak bármit is jelentsen az. Lesz aztán még Kaláka koncert, néptáncbemutató, madárijesztő kiállítás, kézműves mesterek, tájjelegű ételek, és még sokan mások. Ami viszont minket leginkább érdekel: a boros kiállítók listáját a hajtás után olvashatják.

Jancis Robinson a napokban arról írt, hogy egy languedoc-i borverseny szünetében kóstolás-kompatibilis fogkrémmel kínálták meg, ami állítólag semlegesíti a savakat, felfrissíti a szájat, és mindezt úgy teszi, hogy utána különösebb gond nélkül folytathatja a zsűrizést. A Dentargile agyagalapú fogkrém, és ha működik, akkor a fogzománcukat féltő alkeszeknek maga volna a megváltás. Jancis Robinson tapasztalatai kedvezőek voltak, és a fogkrém nem is beszerezhetetlen. Ám az olvasói kommentekből az derül ki, hogy a kóstolás utáni fogmosás a lehető legrosszabb, amit tehetünk.

A Népszabadság tudósítása szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság 2 millió forintos bírságot szabott ki az Agrármarketing Centrumra a Fröccskultúra-kampány kapcsán. A kampány tervezésére és lebonyolítására kiírt pályázatot az Issues Management Tanácsadó Kft. és Berg Média Budapest Kft. 50 millió forintos közös ajánlata nyerte meg. A szerződéskötés után jutott eszébe a Magyar Bormarketing Kht.-nek, hogy ők még szívesen adnának 25 millió forintot ugyanerre a célra. Ehhez az akcióhoz már zárt közbeszerzést indítottak, és a Közbeszerzési Döntőbizottság ezt minősítette jogellenesnek. A Bormarketing Kht. frissen közzétett költségvetésében 85 millió forintos tételként szerepel a Fröccskampány 2009. Ennek az összegnek egyik édes kis szelete az egyjofroccs.hu oldal, ahol a tovaszálló vadréce alatt Kántor Endre várja a leveleinket (vele volt már egy jóízű vitánk a színes pöttyök és a balatoni borok kapcsán). [Superfly trailer itt - kihagyhatatlan!]

Megpróbálok megint belevágni egy fajtáról szóló sorozatba. Mivel határon is tervezek átívelni értelemszerűen, így még a logisztika is csúnyán beleszólhat majd a tervbe. Pedig egyszerű az igencsak: a zöldveltelini jegyzetekhez hasonlóan osztrák és magyar borok egymás mellett. Az első körben három 2007-es: egy szekszárdi nektár, a fertőrákosi boszorkánykonyha legújabb zweigeltfőzete és egy igazi uniós monarchiás osztrák-magyar bor került a poharamba. Csak irigyelni tudom magam.

Az olasz mezőgazdasági miniszter kész felkarolni azt az ötletet, hogy a parmezánhoz hasonlóan, a jövőben a minőségi bor is szolgálhasson fedezetként banki hitelekhez. Az ötlet gazdája Gianni Zonin, a Banca Popolare di Vicenza elnöke és nem mellesleg a Zonin pincészet tulajdonosa. "Ha a sajttal működik, akkor miért ne próbálhatnánk meg jó borokkal, mint amilyen a brunello di montalcino vagy chianti classico?" - tette fel a költői kérdést. A mezőgazdasági miniszter, Luca Zaia válasza: "Nagyszerű ötlet, áldásomat adom rá". A parmezán sajtot két éven át kell érlelni, és addig a sajtkészítő nem juthat jövedelemhez, ezért találták ki a jelzálog-sajt intézményét még az ötvenes években. A borászatban sok tekintetben hasonló a helyzet, ezért ésszerűnek tűnik a konstrukció adaptálása. Amennyiben a hitelező nem fizet, a bank értékesítheti a borokat. A borászok pedig alacsonyabb kamatozású hitelhez juthatnak hozzá, ami a jelenlegi piaci helyzetben nagy segítséget jelentene. [A fotón Luca Zaia.]