Hogy lehet az, hogy miközben az apák rendszeresen együtt fröccsöznek, fiaik-lányaik nem is tudnak egymásról? – tették fel néhányan a kérdést, miután állítólag kiderült, hogy Konyári Dániel és ifjabb Figula Mihály nem ismeri egymást. És mivel az ifjú generációból többen is úgy gondolták, ez így nem jó, létrehozták a Junibor Egyesületet, melynek legfőbb célja „a szakmai fejlődés, valamint a saját generációnk megszólítása a jó bor nevében.” Azaz összehozni a fiatal borászokat egymással (elősegítendő a közös szakmai fejlődést), valamit a fiatal borfogyasztókkal.

Másodszor is sikerült belelépnem ugyanabba a folyóba. Az előző részben megígértem, hogy maradunk a somlói hárslevelűknél. Tévedtem. Pedig tudhattam volna: Laposáék a furminthoz hasonlóan a hársat sem Somlón szüretelik. Csak hát a pavlovi reflexek: Bazaltbor + hárslevelű nem lehet más, mint Somló. Pedig dehogynem. Úgyhogy most bemutatkozik: Csobánc.

Badacsony mint borvidék számomra sokáig úgy nézett ki, hogy van a Szeremley borászat (aki nagy), vannak Laposáék (akik meg jók), és vannak a többiek úgy cuzammen. A Balaton északi partjának híres bazaltkúpját valahogy lassan érte el a borrendszerváltás. A német turisták süsswein-imádata még a 2000-es években is táplálta, sőt táplálja mai napig a félédes szürkebarátok kultuszát, amit számos termelő próbál aprópénzre váltani. Szerencsére az utóbbi években itt is beindult valami, újra felfedezték a kéknyelűt, egyre több szép bor készül olaszrizlingből is és az ottonellt meg a szürkebarátot sem csak cukorral tudják már elképzelni.

Az Istvándy pincészet tavaly került fel privát kis bortérképemre, amikor egy könnyed délutáni borfesztezés közben, Badacsonyban beleakadtam boraikba. Később aztán mások is mondták, hogy ha badacsonyilag valakire érdemes odafigyelni még a Bazaltbor mellett, akkor azok ők. Aztán pár hete ismét belefutottam az Istvándy-standba, és két boruk annyira megtetszett, hogy azon sebtiben le is csaptam egy-egy palackjukra.

Ismét visszatérünk Hegyaljára. Ebben a részben két páratlan furmintot tettem egymás mellé, csak mert jobb párt éppen nem találtam nekik. Homonna Attila hamarosan forgalomba kerülő Határi Furmintja és Árvay János bormustra bajnok Istenhegy Furmintja következik 2006-ból. Két külön világ. Egy természetes, tiszta, meglepetésektől mentes csontszáraz furmint és egy meglepően izgalmas, kedves félszáraz bor, ami ott lavíroz a szépség és a giccs határán.

Immáron ötödször költözik be a falu a fővárosba. A helyszín továbbra is ugyanaz: az Ötvenhatosok terén állnak ezúttal is a Borfalu házikói. Bennük pedig augusztus 19-től 24-ig borászok sokasága kínálja portékáját (a napi belépő 1500 Ft). Jelen lesz többek között a badacsonyi Laposa pince, a móri Maurus pince, Egerből pedig Bolyki Jánossal vagy Vince Bélával is találkozhatnak az érdeklődők. A megújult címkevilággal jelentkező villányi Polgár pincét is érdemes lesz felkeresni, de aki somlai borra vágyik, az sem fog csalódni: Fekete Béla és az Inhauser pince képviseli a borvidéket. Tokajból többek között a Hétszőlő, a Dorogi testvérek, a Gróf Degenfeld, és természetesen a Monyók pince lesz jelen. Akik kíváncsiak, most kipróbálhatják a Varga pincészet borait is. A kiállítók teljes listája, a részletes napi program a rendezvény honlapján érhető el. Idén először a közönség fogja megválasztani a fesztivál legjobb borait. Szavazzanak Önök is!

Az amerikai nyomozó hatóságok szerint Washington államban egyre több szőlőterületet vásárolnak föl a szervezett bűnőzök, hogy vadkender ültetvényekké alakítsák át. Az állam legrégibb és legnagyobb borvidékén, a Yakima-völgyben idén már hét olyan birtokra csaptak le a rendőrök, ahol a szokásos chardonnay helyett most a sokkal jövedelmezőbb vadkender zöldell. A 2008-as fogás már eléri a 110.000 tőt, ez kb. 100 millió dollárt érne a fekete piacon. Tavaly egyébként közel 300.000 tő kannabiszt foglaltak le a hatóságok. A felderítést jelentősen segíti az a tény, hogy a vadkender termesztése jóval vízigényesebb, mint a szőlőé. A rendőrök úgy vélik, hogy a könnyű felderíthetőség miatt a nagyüzemi vadkender-termesztésnek nincs jövője az államban. Az Associated Press (AP) értesülései szerint a tényleges tulajdonosok mexikói fedezékből irányítják az ügyleteket. 

Most, hogy a nagyszabású sportesemény miatt hirtelen megkedveltük a kommunizmus sajátos, távol-keleti változatát, a Metro jónak látta frissíteni kínálatát egy-két specialitással. (Bob már beleakadt az egyikbe két hónapja. Két pont.) Ma még mosolyt fakasztó, gagyi kis izéknek tűnnek, de emlékszem még én arra, amikor láttuk az első kínai műkorcsolyázót, és majd megszakadtunk a röhögéstől, hogy ez a béna kis sárga mit bukdácsolt, aztán ma meg, ugye. És akkor a fröccsöntött játékpisztolyoktól az IBM PC-részlegének felzabálásáig vezető utat (hosszú menetelést) nem is említjük. Ne legyenek kétségeink, megtanulnak majd bort készíteni is, talán tíz, talán húsz év alatt, minimum jó ausztrál szinten. Úgyhogy még most röhögjünk, amíg lehet.

Erdőbényén jártunk, s ha már így alakult, akkor meglátogattuk Homonna Attilát. Nem volt egyszerű megszervezni a találkozást, ha jól emlékszem tavaly óta legalább háromszor kaptam kosarat tőle – hol épp Amerikában járt, hol családi program miatt nem ért rá. Most is csak egy bő óra jutott a kóstolásra, mivel francia vendégei érkeztek. A szűkre szabott idő ellenére igencsak tartalmasra sikeredett a látogatás.

A kormány Olaszországgal és Szlovákiával szemben is lépéseket tervez a tokaji bor és borvidék megóvása érdekében, adta hírül az MTI. Az olaszok ugyanis továbbra is használják a betiltott Tocai márkanevet, a szlovákok pedig a területi korlátozást nem tartják be. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint nem lehet megbecsülni, hogy a névhasználati vita mekkora kárt okozott a történelmi borvidéknek. Az "olasz tokaji" elsősorban erkölcsi kárt okoz, és nem gazdaságit. A két bor jellege ugyanis más, ám a név megtévesztő, aki olasz tokajit kap, csalódhat, hogy ilyen a világhírű magyar bor. A szlovákok esetében más a helyzet, itt lehetséges gazdasági kárról is szó van.

Tóth Sándort és a Scheller Szőlőbirtokot egyfajta csendes minikultusz övezi. Bár Tóth már a 90-es évek elején alapító tagja volt a bormívesek céhének, borai valahogy sosem tartoztak a pannon fősodorba, nem építettek maguk köré milliókat érő brandet. Főként a hardcore borisszák veszik és viszik őket, akik terméskorlátozást esznek, tannint isznak és malolaktikus erjedéssel álmodnak. Ők viszont többnyire elcsukló hangon, fátyolos tekintettel nyilatkoznak a Scheller-borokról. A Káli-medence történetének kutatója, borainak egyik legfőbb hírnöke ő. Még Csite mester írta róla tavalyelőtt, hogy borászati ars poeticájára mekkora hatással volt Mersault. Márpedig Mersault-ban a chardonnay terem nagy mennyiségben, aminek mostanában nem nagyon van divatja. Tóth Sándor pedig dacol a divattal, még ha chardonnay-ját régi magyar nevén, kereklevelűnek szólítja is.

Lőrincz György mintha kiment volna a divatból, a kemény mag csak grimaszol, ha a nevét hallja. Persze sose lehessen tudni, simán előfordulhat, hogy a biodinamikus kísérletek nyomán – a biodinamikáról jobb, ha nem mondok semmit – ismét a kiválasztottak kedvencei közé keveredik. Az, hogy mi lesz, a jövő titka, mindenesetre addig is nyitottan, rokonszenvvel, sőt szeretettel figyelem munkásságát.

Nemcsak Montalcinóba ütött bele a sistergős ménkű, hanem a szomszédvárat, Montepulcianót is eltrafálta. A kórtörténet is hasonlóan alakul, a Brunellopoliból már ismert TTB (Alcohol and Tobacco Tax and Trade Bureau) a montepulcianóiakat szintén sárga lapos figyelmeztetésben részesítette. Konkrétabban: a TTB az amerikai kikötőkből nem engedi tovább a vino nobile di montepulcianókat, mert nem kaptak kielégítő választ arra a kérdésre, hogy tényleg délolasz szőlők levével szaporítják-e a vino nobilét. Amennyiben így volna, akkor ez a fogyasztók félrevezetése, és a TTB egyik fő feladata ennek megakadályozása. (A montalcinói botrány egyébként azóta elcsitult, elsimították; lassanként a legfeketébb bárányról is kiderül, hogy lélekben hófehér.)

Háromszor két tokaji után nézzünk meg egy somlói párt, ott is kezdjük legkisebb borvidékünk legnagyobbikával, a Tornai Pincészettel. Ahogy a Borbarát mondja, a nagy is lehet szép, és ezt idén már Tornaiékra is értik. Igaz, a most terítékre került két furmintjuk 2006-ból nem tudott különösebb izgalmat csempészni kóstolópoharamba. Azt azonban meg kell állapítanom: igencsak elégedett lennék (és nem én egyedül), ha minden borvidéken ilyen korrekt borokat készítenének a nagyok. Egy sima és egy félszáraz válogatás, ahol bizony a selection hiába top, gyakorlatilag alulmarad.

Az élet nehéz, hogy elpuffantsak mindjárt az elején egy magvas közhelyet, ami nálunk, e Kárpátoktól ölelt kis országban igazabb, mint... Ugyanis hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nekünk mindig és direkte a kapa nyelének a keményebb végét adják a kezünkbe – gondoljuk nap mint nap. (Persze ettől még gondoljuk azt is, hogy Isten kalapja meg rajta a bokréta – bár más viszonylatban, tudjuk jól.) Így aztán nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, amikor rábukkantam a német Vinum magazin rövid hírére, egy hírecskére, amelyben egy kora tavasszal Spitz an der Donauban történt bűnesetről tudósítanak. Óóó – kiáltottam –, drága, drága schwagereink, kikre tekintenék mint vezérlő csillagra, ők sem jobbak, a Deákné vászna ott is etalon!

A kovakő, a puskapor vagy az égett gyufa fehérboros kóstolásaim gyakori vendége. Én hajlamos vagyok az egész tűzszerszámos pereputtyot a minerális gyűjtőnév alá besöpörni, és bár felbukkanásuknak különösebben nem szoktam örülni, igazán nem is zavar: komplexitásfokozó érdekességként könyvelem el. A köves talaj=ásványos bor képlet cáfolatának ma már jelentős nemzetközi irodalma van, intuitív magyarázó ereje miatt mégis tartja magát, és sokan hiszik, hogy a tüzes jegyek a borban a vulkanikus talaj egyenesági következményei. A felvilágosultabbak viszont a kénezést sejtik a háttérben. Most találtam egy olyan posztot, amely megpróbál rendet vágni a kérdésben, és az az elvi kiindulópontja, hogy az egész illatjegybokor úgy, ahogy van a borhibák szemétdombjára hajítandó.

Elfogult vagyok Somlóval szemben, nem tagadom. Kezdő alkoholistaként főleg villányi vörösökért rajongtam; voltunk így egy páran a 90-es évek derekán. Aztán első munkahelyemen egy ügyféltől érdekes karácsonyi ajándékot kaptam. Bornaptár volt, Jaksity György által ajánlott borokkal teli, s benne a borászok elérhetőségével. Amolyan 7x7 előzmény. Ebből néztem ki Fekete Béla elérhetőségét, és az első céltudatos pincelátogatásomra 1999. március 15-én hozzá mentem el. Meghatározó élmény volt az ott töltött pár óra.

A barcelonai Mikroelektronikai Kutató Intézet szakemberei egy olyan "mesterséges nyelv" kifejlesztésén dolgoznak, amely képes fölismerni a szőlfajtákat és megkülönböztetni az évjáratokat. Az emberi nyelv működését alapul vevő, apró szintetikus membránokból felépülő szerkezet már most is képes megkülönböztetni a chardonnay-t, a malvasiát, a macabeu-t és az airent, és meg tudja mondani, hogy a szőlő a 2005-ös vagy a 2004-es szüretből származik-e. A mesterséges nyelv legkézenfekvőbb felhasználási területe a spanyol tudósok szerint a borhamisítók leleplezése lehet. De valószínűleg C-3PO unokái is hálásak lesznek.

Legyen akkor az életcélom a nem annyira – vagy még annyira sem – ismert pincék és borok bemutatása, mondtam magamban, miután láttam, milyen kedvesen fogadja az olvasó a Pécsi borvidéki látogatásomról szóló szöveget. Az új program keretében került terítékre a tokaji Gizella Pince 2007-es száraz furmintja, amely még nincs forgalomban, de hamarosan lesz, akkor kétezer-egynéhányszáz forintba fog kerülni.

A francia kormány a fiatalkorúak alkoholfogyasztása ellen agitáló reklámklippjének legsikeresebb eleme a zene, állítja a Decanter. A fiatalok többségét ugyanis az érdekli, hogy Silvano Michelino 'A coisa ta bacana' című számát honnan lehetne teljes terjedelmében letölteni. Az antireklámban jókedvű fiatalok buliznak a tengerparton, iszogatnak, táncolnak, smárolnak, aztán a zene lelassul, és a korábbi vidám fiatalok immár eltorzult arccal szenvednek, verekednek, vízbe fulladnak vagy hánynak a parton. A célcsoport megkérdezett tagjai két kategóriára oszthatóak, az egyik még nem látta a reklámot, és nem is érdekli, a másik már látta, és szintén nem érdekli. Egy 18 éves főiskolás véleménye: "Eleinte vicces, de a folytatás nem tetszik. Nem az alkohol okozza ezeket a problémákat, hanem az emberek."

Harmadik részünkben a Kikelet Pince két dűlős furmintját kóstolom meg. Ismét kellemes meglepetés ért, ugyanis eddig a Nobilis Furminthoz hasonlóan, sok jót olvastam, hallottam Berecz Stéphanie és Zsolt kis borászatáról, ám amivel eddig sikerült összefutnom tőlük, az nem hozott igazán tűzbe. Persze ez inkább az én hibám lehetett: nem túl szerencsésen választhattam. Viszont most. Két petéjű ikrek - mondhatnánk ezekről a borokról. Hasonlóak, mégis nagyon különböznek. Talán, már valóban kialakulóban van a tokaji dűlőmitológia: nekem a 2005-ös Szepsy Nyúlászó és Szent Tamás kettőse jutott eszembe erről a furmint párról. A kedves és az intelligens testvér. Akkor most melyiket is szeressük?

A töredezettségmentesítés második szakaszában toszkán blue chipek és szórványos csalódások. Néhány nagynév beragad a rajtnál az árérték sprintben. Aztán akad olyan is, ahol az ár már nem számít: megdicsőült mosollyal lebegünk a súlytalanságban. És először borultunk le egy dugós bor előtt.

A Pécsi borvidék kívül esik a fősodron, kár, hiszen mint nemrég megállapíthattam, nagyon is tudnak jó borokat készíteni ott. Ha Szabó Zoltán rizlingjét nem számítom – és Andreas Ebnert sem, aki valamiért külön kategóriának tűnik –, legfeljebb Eberhard György, a Radó és a Lisicza Pince jut eszembe, nem sok. Úgyhogy fogtam magamat és családomat, elutaztam Hosszúheténybe, megnéztem, hogyan dolgozik a fent említett Szabó Zoltán, továbbá Szilárd Antal és Walter Gyula.

Tizenöt év hosszú idő. Tizenöt évvel ezelőtt, 1993-ban érettségiztem, felvételiztem. Gál Tibor pedig saját pincét alapított Egerben. Nagyobbik fia, Tibi, ekkor 8 éves volt. A sors úgy hozta, hogy a 15 éves pince vertikális kóstolóját ez a fiú celebrálta, ami egyben főhajtás volt az apa emléke előtt is.

Egy kiszivárogtatott törvénytervezet szerint Franciaországban a bor és alkohol tematikájú honlapokra a jövőben ugyanolyan megkötések lennének érvényesek, mint a pornográf oldalakra. A tervezet megtiltaná az internetes borforgalmazást, és a borászatok saját honlapján kívül bármely a bor promóciójával vagy marketingjével foglalkozó oldal csak állami engedéllyel és csak a nap bizonyos óráiban működhetne. Az Antoine Louvaris professzor által vezetett jogi bizottság szerint az intézkedés célja a kiskorúak megóvása az alkoholizmustól.
A francia borágazat elleni újabb merénylet tervének híre nem sokkal azután merült föl, hogy hatályba lépett az a törvény, amely előírja, hogy minden borral foglalkozó cikkben szerepelnie kell ugyanannak a szövegnek, amely a boros palackokon az alkoholfogyasztás káros hatásaira figyelmeztet.

Franz Hirtzberger meghalt, de a műve épül-szépül. Másfél évvel ezelőtt teljesen lenyűgözött a pince 2005-ös Singerriedel Rieslingje, szerdán este pedig magamhoz vehettem a 2006-ost. Amely hirtelen az Alkoholista történetének első 10 pontos száraz fehérbora lett.