Derűre derű. Instant klasszikusok alkalmi áron. Újra itt van a kényes Hemina hiperaktív kisöccse, a reduktív iskola bezzeggyereke, egyúttal kedvenc újborom. A Degenfeld-szamorodnival pedig Tokaj és a manna egyszerre jön házhoz. Nem hiszem, hogy akad a világnak sarka, ahol ennyi…

Ha villányi termelőket kérdezünk az évjáratokról, általában arra a következtetésre jutunk, hogy az anyatermészet Villányt csupa "kiváló", "igen kiváló" és "egészen csodálatos" évvel örvendeztette meg. Na már most, ha ez igaz – és miért ne…

Vannak esték, amikor semmi sem jön össze. Rosszabbnál rosszabb borokból piszkálja ki a dugót a szomjas, aztán vagy abbahagyja az egészet, vagy rájön, hogy örülni a kicsinek is szabad. Egy-két hete hasonlóképpen jártam, de mégis jóval jobban, mint most.Történt, hogy könnyed…

Ha a borászoknak szabad, akkor nekem is. Ha ők mindenféle latin neveket találnak ki a boraiknak, akkor én mindenféle zenei kifejezésekkel riogatom a nagyérdeműt. Olyanokkal teszem azt, hogy duó, szonatina, vagy mint jelen esetben: triola, de komolyan fontolóra veszem még a szinkópa, a…

Van nekünk egy kis helyi érdekű iszodánk, afféle alkoholista fonó, amely immár fél évtizede nyeli a pénzt és javítja a kedélyt. Próbáltam néhányszor bővíteni, de a próbaidősökről hamar kiderült, hogy sem lelkesedésben, sem áldozatvállalásban nem tudnak velünk lépést…

Dúzsi Tamás végleg bekerekezte magát személyes univerzumom álomcsapatába, mint a nagy bortour örökös sprinterbajnoka, aki már kibérelte a zöld trikót. Véletlenül (vagy sem) úgy adódott, hogy a szegzárdi borász majd minden jelentősebb 2002-2003-asáról esett szó ezen az…

Kedves törzshozzászólónk, Zoranka Burgenlandban járt, és könnyedén beszerzett néhány palack kékfrankost. Aztán úgy gondolta, hozzátesznek valamit a Kékfrankosmaratonhoz. A gondolatot tett követte, a tettet élménybeszámoló-írás tetézte, mi meg közreadjuk az egészet, úgy,…

Kezdjük egy közhellyel: Malatinszky Csaba, a művelt világfi Oscar Wilde-ot idéző sassoonfrizurájával – ahogy azt Alföldi Merlot a tollával megrajzolta – izgalmas, azazhogy ellentmondásos figurája a villányi borszcénának; vagy: izgalmas és ellentmondásos; vagy valami. És…

Kezd ijesztővé válni számomra, hogy bármihez nyúlok osztrákul, az fix, hogy jó. Nemrég túlléptünk Wachaun, és máris gyöngyszemet találtunk a Weinviertelben. Most a Thermenregionban szaladtunk bele bizonyos Karl Alphart dettó perfekt termékébe. Ráadásul a szőlőfajta is…

A Domaine des Escaravailles apropóján kisütött gondolatmenet vezetett ehhez a borhoz is. Illetve egy frászt: a vakszerencse. Az első palackot a legnagyobb spanyolországi borkereskedés végtelen polcsorairól emeltem le, tök véletlenül. Spanyolország legnagyobb borkereskedése…

Kreinbacher és St. Andrea, a magyar borászat kései gyermekei, akik az elődök vállán óriásnak tűntek, ám ideje volna bevizsgálni, vajon saját jogon is ülve nyalják-e a Holdat.  A nagykorúságot mindenesetre szépen bizonyítaná, ha elengednék végre barrikanyu kezét. Dr. Spock…

Az egyik nyugatról, a Nagy-Somló hegyről, a másik keletről, a Mátrából való. Az egyik mostanában került piacra, a másik jól ismert. Az egyik rajnai palackban várja végzetét, a másik burgundiban. Az egyiket dalba foglalták, a másikat népi hiedelembe. Talán az egyetlen dolog, ami…

Hiába ismer meg az ember egyre több mindent – miáltal egyre jobban tudja, mennyi mindent nem ismer még –, olykor beüt a kultúrsokk, és ez jó. Én például eddig nem hallottam a Tenuta Sette Pontiról, és arról pláne fogalmam sem volt, hogy Arezzo környékén is készülnek…

Az amerikai–román tulajdonú DaVino Románia legperspektivikusabb pincészeteinek egyike, ami nemcsak termékeinek minőségében, hanem azok árazásában is tükröződik. Kirándulásunk utolsó állomásán megfigyelhettük, milyen, amikor egy kelet-európai sauvignon blanc…

A Sideways bekaphatja, mondta Bob kolléga, és igaza volt. Más kérdés, a népszerű mozifilm merlot-gyűlölete alighanem abból a körülményből táplálkozik, hogy pár évtizeddel ezelőtt, a vörösbormánia fellángolásakor elárasztották Amerikát a fajtából készült olcsó és…

Tulajdonképpen magam sem tudom, szeretem-e a pinot noirt. Pontosabban én biztosan szeretem, de nem tudom, hogy e plátói rajongás talaján serkenhet-e komoly kapcsolat. Tépkedem a margaréta leveleit napestig, szeret, nem szeret, szeret, nem szeret, folyamatos vívódás ez. Többek szerint…

Emidio Pepe az olasz biodinamika egyik felkenetlen szentje (egy másikról már írt ezeken az oldalakon Alföldi Merlot kolléga). Borai csillagászati áron kelnek el, a 70-es és 80-as években palackozottakért 150-200 eurót kérnek (az eBay-en találtunk egy 85-ös Montepulciano…

Na most kaming áutolok én is egyet ízesen, mélyen a szemekbe nézve, elérzékenyült hangon, úgyis szezonja van neki. Már a kaming áutnak. Legfeljebb sose leszek államtitkár, sose fogok gyanús gazdasági ügyekbe keveredni, állófogadásokra járni és fontos arccal rohangálni. Vagy…

Hiába a tradíció, a technika, a tudás, a marketing, ha a bor megadja magát. Ha elemeire hullik, szétesik, pedig még fél évtized sem harapott bele. Talán a gyorsaság, amivel nagyot akartak alkotni, az vitte a sírba? Vagy felírhatjuk a szűztermésnek!? Nem tudom, az biztos, hogy…

Nemrég jöttem rá, némely borozásokkor érdemes borítani a normális sorrendet, és fehéreket inni a vörösök után, pláne, ha közben úgyis eszeget az ember, meg ha előre sejthető, hogy a fehérek többet fognak tudni. Így esett, hogy a minap megénekelt Kanonkop-pinotage és egy…

Azt mondják, a balatonboglári borvidéken nincs jelentősebb termelő, aki szegről-végről ne a BB kebeléből bújt volna elő, avagy kapcsolatban ne lett volna az egykori állami boripari mogullal. Ellenpéldák persze mindenhol vannak, de ha valakire valóban igaz ez a mondás, akkor a BB…

A kékfrankosmaraton ezúttal dupla számmal jelentkezik, és ez főleg Jandlék kontóját terheli. Ráspi most is hozta a formáját, azaz formát bontott. Szent Gaáléktól egy hiperérlelt, válogatott kékfrankost szereztem be, amihez ajándék fejtörőt kaptam. Vesztergombiék alapfrankosa…

A címet loptam Albert gazdától munkacímnek, aztán jobb híján maradt. Merthogy csak kóvályogtam a sillerek és a rózsaszín különböző árnyalatai között – hagymahéjtól a tégláig és vissza –, mint a gólya anyagcseréjének az a bizonyos eredménye a levegőben, és…

Fogadatlan prókátorként éveken át futtattam a Napbort. Szeretni igazán soha nem szerettem, ismerőseimnek mégis rendszeresen ajánlottam. Ha belekötöttek, megvédtem. Most, hogy leesett a hályog a szememről, már látom, hogy a derék, jóravaló fogyasztóknál – akik nem…