Lőrincz Györgyről sokat írtunk mostanában, főként azért, mert megérdemli, erről a borról konkrétan szintén, úgyhogy ezt a szöveget nem engedem mostan bő lére. Viszont futtában muszáj megemlítenem, hogy szombaton élmény történt. Valahogyan maradt a legendás…

Drága olvasónk és őshozzászólónk, Művelődő barátaival karöltve szakajtónyi kékfrankossal iparkodott bearanyozni karácsonyát. Aztán azt gondolták, érdemes lehet közreadni tanulságos tapasztalataikat. Nem zárkóztunk el ez elől, annak ellenére, hogy van jó kis saját…

Karácsony előtt, közben, után kifehéredtem megint. Ünnepkor a zember nyilván olyan borokat vesz elő, amelyeket szeret, vagy amelyektől sokat remél. Ha innét nézem, végső soron felemás volt a felhozatal. Bizonyos előzmények alapján legalábbis sokkal több 7-8 pontos…

Az úgy volt, hogy elhatároztuk hárman – én, a Feri meg a Bíró Imre –, ha már vége van a 2006. évnek, búcsúztassuk tisztességes borokkal őt. És lőn. Eredetileg nem terveztünk konkrét összecsapásokat, csak egészséges sort, a sors keze azonban négy tökéletesen…

Magasztaltassék! Így kezdődik az első olyan Bach-kórusmű, amelyet szőröstül-bőröstül benyaltam, és amitől ma is pogózni támad kedvem, ha nagy ritkán tű alá teszem (a pontosság kedvéért: Gardiner-licenc vinil + Denon DL-103). És profilunkhoz illőbben szintén magasztaltassék…

Magyarországon nem szeretik az amerikai borokat, panaszolta a Monarchia Matt International témába vágó italozásán Kovács Nimród tulajdonos, miközben a jelen lévő média- és egyéb személyiségek szakadatlan sóhajtozás közepette rajongták a felhozatal minden egyes darabját,…

A közelmúltban eljátszottam a gondolattal, hogy hány magyarra jutna ujj, ha egy kézen kellene összeszámolnom 2006 nagy vörös élményeit. Kettőre jutott: Gere Solus 2003 és St. Andrea Mythos 2002. Mindkettő merlot, és váratlanul mindkettő az ölembe hullott. A hurik pávatollas…

Egy olyan borról lesz szó itten, amely visszakézből kielégíti az ember vágyait, bármilyen irányúak is legyenek. Nyájas olvasónk, Lóránt, aki amatőr borkedvelőnek mondja magát, előbb hamarjában belezúgott Lőrincz György St. Andreájának bikavérébe, aztán pedig írt nekünk…

Jártunkban-keltünkben (estünkben) kóstolva valószínűleg mindannyian eltöprengtünk már azon, miért vannak olyan napok, amikor röntgenszemmel átlátunk a boron, vagy költőibben minden szépségére nyitottak vagyunk, és miért vannak olyanok, amikor kevésbé költőien a szar is…

Örvendezhetnek a terroirbuzik és a dűlőfaggatók, a mozgékony Kató Andrásnak, akit például a Borbarátból és a Monarchiából ismerünk, és két darab Varga Sándornak – meg nem borból gyűjtött pénzüknek – köszönhetően pillanatokon belül nyitik a Terroir Club…

Móri leánykánkkal összemelegedve kóstolgattunk meg jó néhány hete három pompás taljánt, és azért nem írtam meg sokáig egyébként kivételes élményeimet, mert bizakodtam, hogy sikerül összeszednem valamit a lenyűgöző Bruno di Roccát készítő toszkán pincészetről. Végül…

Elveresedtünk alaposan mostanában, ezért szembemegyek a tendencióval hirtelen. Kóstoltam, azazhogy ittam jó pár fehéret az elmúlt egy-két hétben, köztük egészen finomakat is. És felbukkan egy majdnem új szereplő a Művelt Alkoholista horizontjának nadírján: a Patricius…

Néhány hónapja osztottam ki vörösborvonalon az első tízest – nem mintha az osztályzat lenne a legfontosabb, hanem hát maga a bor –, s önéletrajzi elemekben bővelkedve azóta is úgy gondolom, az a bizonyos volt életem legfelemelőbb borkóstolásainak egyike. Persze van a…

Önéletrajzi elemekben bővelkedve gyorsan elmesélem, hogy jártam a hét végén Wachauban, amely nagyon, de elképesztően nagyon jó hely. Amit a világ e kiemelkedő és überszép borvidékéről fontos tudni, azt móri leánykánk bőségesen részletezte nemrégiben, úgyhogy most beérem…

Horváth Józsefről, aki a mozgalomban a Ráspi nevet kapta, ezeregy legendát hallottam már. Maga faragja a bútorait, mint Michelangelo, csak lehányja a fölösleget, mert ért a fák, a füvek és a madarak nyelvén, de a vésőt, ill. a fakanalat is remekül forgatja, és külön erre a…

Orbitális ív a kétpontos oportugízertől a nyolcpontos Grande Sélectionig, az érdektelen olcsótól a Villány újrafogalmazásának sejlő szuperdrágáig. Végigvizslattam a Tiffán-pince úgynevezett derékhadát. Ede bácsi volt az életemben az első. Önéletrajzi elemekben…