Mindig tanulságos dolog egy hosszú borsort végigkóstolni egyetlen termelőtől, különösen, ha érettebb tételeket is rejt az a sor. Ez alkalommal nem pusztán érdekesnek ígérkezett a dolog, a legkisebb kétségünk sem volt afelől, hogy a korosabb tételek egyben és élvezhető…

Nagyon régi adósságot törlesztek A nagy párbaj mostani, hatodik részével: több mint két hónapja már, hogy megígértem, hamarosan nagy syrah-kal jelentkezünk. Mentségemre szóljon, hogy még soha nem égtem meg annyira külföldről rendelt borral, mint azon az estén. Persze eddig is…

Kritikus hangvételű cikkem a felsőkategóriás magyar vörösökről meglehetősen nagy felzúdulást keltett Magyarországon (a parázs vita itt olvasható), és ennek eredményeként több magyar borász is fölvette velem a kapcsolatot. Vagy azért, hogy elmondja, mekkorát tévedtem, vagy…

Ha rajnai rizlingről van szó Wachauból, akkor jellemzően a legmagasabb kategóriájú smaragdokat szoktuk emlegetni, a középkategóriás federspielekről kevesebb szó esik. Talán mert, ha már lúd, legyen kövér. Pedig árban igen nagy a különbség: a nevesebb termelők közt ugyanattól…

Talán nem tévedek nagyot a feltevéssel, hogy számos borisszát foglalkoztat a kérdés, mire lehet képes vörösben jeles fehér borvidékünk, Tokaj. Hasonlóképpen lehetnek ezzel a borászok is, kísérleteznek nem kevesen, azonban a száraz kategóriában még nem sokan tárták a nagy…

Az utóbbi időben többször is eszembe jutott, hogy a katartikus magyar borélményeim túlnyomó részét Horváth Józsefnek és Bukolyi Lászlónak köszönhetem. Olyan borokra gondolok, amelyek nem egyszerűen élvezetet okoztak, hanem az esztétikai élmény mellé és/vagy részeként…

Sokszor beszéltünk már a pontozás sérülékenységéről, arról, milyen sok tényező - a kóstoló állapota, a bor állapota, a körülmények – befolyásolja a leírások végén félkövéren virító numerikus élményt. A tökéletest megidézni szinte lehetetlen, egyetlen…

Franz, a biodinamikus átálló, azt mondják, veszített népszerűségéből az utóbbi években. Az átállók sorsa. A Sopron a New Hope, a föltámadás bora, olcsó és jó, beszállóküvé: merlot, syrah és kékfrankos. Ha mostanában úgy adódik, hogy egy áruházban kell vörösbort…

Szarka Dénes születőben lévő mádi pincéjét a Borbarát már felfedezte és megmutatta nekünk többek között az idei 7x7-en. Akkor nem kaptam föl a fejem a pince boraira, hanem most. Kiss János csöngetett be hozzám nemrég három borral a kezében, az egyiken címke sem volt, csupán…

Megvallom őszintén, nem tartom sokra azokat a hírességeket, akik ismertségük gyorsan forgó turbináival olyan gépeket is meg kívánnak hajtani, melyekhez amúgy semmi közük nem volna. Ha a celebritás könyvet ír vagy borászkodik, annak szerintem sosincs jó vége. Nem valami elvont…

A margózás előjátékaként villányoztunk. Ha villányozunk, zsákuccázunk. Én kezdeményezni nem szoktam, de ma is előfordul, hogy szemérmesen hallgatok, amikor a csoportlelkület erről fúj. Pedig szólnom kellene. Hogy a zsákuccázás elsősorban divat - ellendivat –, aminek nincs…

A Tignanello voltaképpen egy nagyranőtt Chianti Classico Riserva. A dűlőválogatott prototípus 1970-ben készült el, és állítólag ez volt az első barrikban érlelt sangiovese-alapú toszkán bor. 1975-ig a chianti classico eredetvédelmi előírásainak megfelelően 5 százalék fehér…

Villányi cabernet sauvignon. Tíz éve jobban csengett ez a név, pláne a bűvös "barrique" varázsszóval megtoldva, de ma már más idők járnak. Villány üdvöskéje most sokkal inkább a szülő, a franc, vagy talán a merlot, a neves pincék zászlóshajói legalábbis ezekből…

Ha megkérdeznék a kedvenc szőlőfajtámat, gondolkodás nélkül rávágnám: a syrah az. Karakteres, szép borokra képes hűvösebb és melegebb klímákon egyaránt, Egertől Villányig, a Rhone völgyétől a Barossa-ig. Ezt a változa- tosságot tükrözendő, három kontinensről kóstoltam…

Édes bort inni jó, erről nem is kellett győzködnöm kóstolótársaimat, mikor a napokban felmerült, hogy a fenekére nézzünk egy adag féltve őrizgetett mini palacknak. Azt nem állítom, hogy olyan gyakorisággal fogyasztjuk őket, mint más borfajtákat, és ezzel talán mindenki így…

A világ legjobb zweigeltjeiért nem kell messzire menni: a Fertő-tó környékén akár meg is lehet állni. Kitaláltam, hogy a legjobb hazaiak mellé odateszek két komoly osztrák versenyzőt, meghívom blogger borbarátaimat, nem árulva el nekik előre, hogy mit kapnak majd vakon poharukba. A…

Amikor 2004-ben megvettem az első brit Decantert, és ezzel átbucskáztam az érdeklődést a sznobériától elválasztó küszöbön (egy palack jó bor árát áldoztam be, hogy elérhetetlen borokról fantáziáljak), rögtön találtam egy cikket, amely megtestesítette mindazt, amit nem…

Pálos Miklóst és az ő Borműhelyét már legalább kétszer felfedezték nálunk itt az Alkoholistán, így én erről már lekéstem rendesen. Mikor először kóstoltam a borait, 2006-os kékfrankos válogatása, a De Facto tetszett a legjobban. Úgy voltam vele, hogy ezt a bort majd egyszer…

Aktív kommentelőnk, Akov párjával a dél-olasz végeken portyázgatott a nyáron, a zsákmányul ejtett borokból pedig remek kis kóstolót szervezett a közelmúltban. A laza, barátias légkör ellenére precízen összeállított, amolyan Mesterkurzus jellegű előadást kaptunk…

Nagyon szeretem a kadarkát. Kóstolókon, fesztiválokon, ha már meglátom egy borsorban, a világért sem hagynám ki, mindig kíváncsi vagyok rá. Szerencsére egyre ritkábban kell csalódnom: jönnek csak szembe a játékos, könnyed, fűszeres pédányok, akik itatják is magukat rendesen.…

Egy barátom meghívására megkóstoltunk 13 kékfrankost a pincéjéből, és arra jutottunk, hogy. Röviden: aki kékfrankosra szomjazik, vegyen Heimannt. Hosszabban: akit az árnyalatok gazdagsága kárpótol az enyhe érettségdeficitért, az soproniakat vegyen. Bulvárosan: a mezítlábasok…

Talán tudat alatt vonzódom a kódnevekhez, vagy csak a hárslevelű keresztezésekhez, mindenesetre a Dereszla remek T10-ese (na jó, kabar névre hallgat az már) után újabb jól csengő nevű fajtát kedveltem meg. A Tarcal-7-ből az Erzsébet Pince hozott piacra egy kisebb tételt, némiképp…

Ugyanabban a Pécsi Borozó cikkben, ahol Kiss Gáborról olvashattunk, szerepel Iványi Zsófi is, aki borvidék új generációjának másik, a vájtnyelvűek körében ismert és elismert neve. Ezen információk szerint Zsófi igazi keményvonalas terroirista, a hagyományos borkészítés…

Kiss Gábor a villányi fiatal generáció legismertebb önálló arca az én fejemben nem kevés ideig tanninkirályként trónolt. Egy budai gourmet-n kóstoltam először néhány borát: emlékezetes volt mindenképpen, lelkesítő már nem annyira egyértelműen. Teltek-múltak az évek,…