Fordulatos élményekben volt részem egy borral kapcsolatban nem egész egy hónapon belül. Nagyon ígéretes kezdés után katasztrofális folytatás következett, amit aztán hollywoodi filmbe illő boldog vég zárt le. A tanulság: gondoljuk meg, mit zúdítunk első elkeseredésünkben a…

A tavasz első hulláma mindig rádöbbent, hogy a téli, fűtött szobában abszolvált kóstolások eredményét törlésjel alá kellene helyezni. A szabadtéri bor egészen más, mint a fedett pályás. Én legalábbis összehasonlíthatatlanul gazdagabbnak találom. És akkor lehet jojózni,…

Csobánc és Szigliget után Eger környékére látogatunk. Bár nagy csalódások nem érnek, ebben a körben bizony nem sikerül a jó közepes fölé emelkednünk. Azt vegyük azonban figyelembe, hogy árban is más kategóriában mozgunk, mint az előző részben: tehát nem árt…

38 bor, 12 termelő, 1 borvidék. Az Egri Borvidékért Alapítvány másodszor rendezte meg az egri borok gáláját az MTA termeiben. Elmentem, és megkóstoltam a felhozatal nagy részét. Mivel este családi programom volt, így a kóstolás négy üteme így alakult: forgat, illatol, ízlel,…

Van egy bor, amit ünnepnapra szántam. Épp ezért már vagy három éve minden ünnep után némi lelkiismeret-furdalás tölt el, hogy megint nem az kísérte az ételeket. De úgy alakult, hogy mindig találtam mást a tárolóban, amit izgalmasabbnak gondoltam. Utólag örülök ezen…

A hétvégén, egészen pontosan február 16-án, szombaton az egri borok válogatott tudósai tartanak „székfoglalót” a Magyar Tudományos Akadémián: a borvidék tizenkét vezető borászata mutatja be borait. És hogy a közönséget ne érje csalódás, január közepén ötfős…

Többnyire ma is LP-t hallgatok. Bármennyire természetes ez számomra, sajnos tisztában vagyok vele, hogy a holdkórosság milyen fokára helyez, és a népesség hanyad ezrelékébe sorol. A kényelem persze a CD mellett szól, de a játék lényege a hangminőség volna, és ebben az analóg…

Immáron ketten poroszkálunk a rizlinges dűlőúton. Virágozzék száz vándor, éljen a rizling! És most a tizedik fejezet ürügyén engedjenek meg egy embrionális számvetést és vallomást! Borban, borról soha annyit nem tanultam, mint az olaszrizling és a kékfrankos szisztematikus…

Az ostorosi Orsolya első borainak megjelenése után három másodperc alatt kultuszpincészet lett. Talán nem csak a kézművesség és a terroárosság volt az oka (különben meg azóta mindenki ezzel marketinggel), és nem csak a reveláció erejű '02-es leányka, hanem az a közepes…

Mostanában én is egyre gyakrabban futok össze Buttler-borokkal, szájpadlás mentén. Talán titkos terroirista sejtek lehetnek a háttérben, vagy csak cuppanok felfelé a trendekre, én nem is tudom. Mindenesetre az ünnepek egy része nálam is a grófi szérűn telt. Két olyan bort sikerült…

A kaliforniai borok kapásból lenyűgöztek a 90-es években. Akkor, amikor először találkoztam velük. Mert vastagok voltak és bársonyosak. De már másodjára kiderült, hogy az egyik pontosan olyan, mint a másik. Harmadjára pláne. Kis túlzással, ofkorz. Természetesen vannak…

Lackó nevű hozzászólónk egy dolgozatát már publikáltuk, most meg itt a másik. A merész borbarát szupermarketbe keveredett, és jól jött ki belőle. Lelkes beszámolója nem nélkülözi az önéletrajzi elemeket.A feleségem olthatatlan vágyat érzett a minap egy jó rántott húsos…

Minél határozottabban állítják valamiről, hogy a legjobb, nálam annál inkább vesztésre áll. Mert persze szeretném, ha a pénzemért földöntúli élményt kapnék, de egyrészt horgadozik bennem a bakunyin, másrészt mégiscsak sekély az esély, hogy az én ízlésem, az én palackom…

Nem kevés kóstolgatása volt már a kadarkának akár ezen a helyen is. Magam sem hanyagoltam a fajtát, ám igazán emlékezetes találkozásom még nem volt vele. Jó ideje már az útkeresés jellemző a borászokra és az érdeklődő fogyasztókra egyaránt. Bár elsőre Szekszárd kell…

(Az előző részek tartalmából: osztrák–magyar kékfrankosbunyó, Zwack-oportó és a Vylyan-syrah, St. Andi-zweigelt és Gergely-bika.)A sok súlyos vöröskudarc után Gróf Buttlernak tehettem föl a mentőkérdést, Alföldi Merlotnak hála, aki volt olyan kedves bonyolult…

(Az előző részek tartalmából: osztrák-magyar kékfrankosbunyó, Zwack-oportó és a Vylyan-syrah, minden hiába.)Hozzám került két obskúrus tétel, a közönségkedvenc St. Andrea kora gyermekkori, 1999-es zweigeltje, rögtön válogatás, persze, meg egy, a zweigelttel egyívású…

A pinot blanc két nála sokkal ismertebb közeli rokona, a pinot noir és a pinot gris (alias szürkebarát) árnyékában szerényen meghúzódva tengeti napjait. Származására német és magyar neve is utal: weissburgunder, illetve fehérburgundi. Igen elterjedt volt szülőhazájában,…

Úgy döntöttem, egy posztban hozom össze a terroiristák volt és aktuális ikonját, illetve egyik mumusát. Mégpedig azért, mert az elmúlt egy-két hétben összehozott a jó sorsom mindhármuk egy-egy magasra pozicionált termékével – és nem ízlett egyik sem.Szepsy István Király…

Az Orsolya Pince számomra prototípusa a kézműves borászatoknak. Azok minden előnyével és hátrányával. A 2002-es évjáratból a Százrejtekű (70% CF és 30% KF) és a kékfrankos jelentette nekem az erős kezdést. Érdemes összeadni, hogy a kettőből együtt 490 palack készült.…

A kultuszmerlózás nálunk is szépen szárba szökkent. Van benne ráció – elég föllapozni a bordeaux-i bortőzsdét, és kiderül, hogy nincs az a Ch. Margaux vagy Latour, ami árban hozzászagolna a pomeroli csúcsmerlókhoz. Csak a mihez tartás végett: egy karton 1990-es Pétrus öt…

Kóstoltattam a Nyitott Műhelyben megint. Ahogy tavaly is. Idén azt gondoltam, a Fehérországban megfogalmazott állításaimat igyekszem alátámasztani konkrét termékek segítségével. Nem mondom, hogy az ország legjobb fehérborait vásároltam össze – ezt az anyagi keretek mellett…

Kedvenc borászaink második csoportja értékeli a 2007-es évjáratot. A nyári hőhullám és az őszi monszun átlagát ezúttal Pók Tamás és Tóth István Egerből, illetve Ráspi Fertőrákosról próbálja megsaccolni. Ismét kaptunk három felbecsülhetetlen értékű…

Biztosan unalmas már olvasni, de a 2006. évben igencsak tartalmas borok születtek. Így történt ez az ostorosi faluvégen bábáskodó fiataloknál is. Igaz, ők tettek is azért, hogy a gyerek szépen nőjön, szőlőmunkájuk tanítani való. A vajúdáskor is szerencsésen álltak a…

Egyetlen este. Éspedig nem azért, mert sokat bírok inni, hanem azért, mert az első és a második sem ízlett. A harmadik is megszorításokkal. Így egyelőre hiába próbálok rajongó posztot szövegezni a Ribera del Dueróról, hiába igyekszem érteni Demeter Csabát, hiába szeretném…