Kiváló kollégánk, Műtannin mintegy az általunk fölhalmozott közszolgálati adósságért vezekelve alászállt a siralomvölgybe és hiperes oportót kóstolt. Áldozatának őszinteségét nem vitatva jelzem, hogy egyrészt a Gere ko-válogatás hiperben fehér holló, másrészt nem…

Kreinbacher és St. Andrea, a magyar borászat kései gyermekei, akik az elődök vállán óriásnak tűntek, ám ideje volna bevizsgálni, vajon saját jogon is ülve nyalják-e a Holdat.  A nagykorúságot mindenesetre szépen bizonyítaná, ha elengednék végre barrikanyu kezét. Dr. Spock…

Hiába ismer meg az ember egyre több mindent – miáltal egyre jobban tudja, mennyi mindent nem ismer még –, olykor beüt a kultúrsokk, és ez jó. Én például eddig nem hallottam a Tenuta Sette Pontiról, és arról pláne fogalmam sem volt, hogy Arezzo környékén is készülnek…

Az ember, aki mindig máshol van – nemrég Belgiumból tért vissza, hogy csakhamar Svájc irányába távozzon –, legutóbb bordeaux-iakkal kedveskedett nekünk és magának. Majd egy időre eltűnt. Aztán előkerült. Örültünk neki, hiszen a hőskorban oszlopos tagja volt…

Hej, gyönnek a fogvacogtató esték és reggelek, deresedik már a zaszfalt, receg a kutya a kertben, egyre gyakrabban nyúl hát vöröshöz a borissza. Én is rebootolom tehát a szinte már tetszhalott állapotban vegzáló Bikaviadalt. A nyár ugyanis (talán nemcsak nálam) főleg a fehérek…

A mára rendelt kalandozásban három szirénre egy szatír jutott. Az egri SZBKI igazgatójának magánpincéjéből egy olcsó, de csábító, majd ugyanez drágábban és szótagolva, aztán a léglireneszánsz egy simulékony darabja, végül egy kendőzetlen retrográd az írók…

Tulajdonképpen magam sem tudom, szeretem-e a pinot noirt. Pontosabban én biztosan szeretem, de nem tudom, hogy e plátói rajongás talaján serkenhet-e komoly kapcsolat. Tépkedem a margaréta leveleit napestig, szeret, nem szeret, szeret, nem szeret, folyamatos vívódás ez. Többek szerint…

Azt mondják, a chardonnaynak nincs igazán egyedi karaktere, inkább afféle tabula rasa, amelyre kedve szerint írhat a terroir (vagy a borász). Azaz eszményi alany a dűlőfaggatáshoz, vagy akár a nature or nurture vita borászati lefolytatásához. Saját praxisomban a chardonnay legalább…

A téeszéra kékszőlősztahanovja, amely termésátlagával minden más fajtát porba alázott, ma csontváz a szekrényben, a család titkolt szégyene. Hiába van hiteles anyakönyvi kivonata – kékfrankosból és szentlőrincből hegesztette dr. Fritz Zweigelt 1922-ben –, nálunk…

Az alábbiakban irdatlan méretű poszt következik egy irdatlan méretű kóstolóról, amelyen jó két hónapja volt szerencsénk részt venni Sz. Kis László jóvoltából. Sz. Kis úr egykori borkollégista, ekképpen 2003-ig a Rohály-féle Borkalauzok kóstolóinak állandó…

Az utóbbi évek folyamán nincs olyan kutatás, amely szignifikánsan ki ne mutatná, hogy a vörösbor mennyire egészséges, meg a rezveratrol így, meg antioxidálunk úgy, meg persze hogy sose lesz infarktusuk azoknak, akik. Szóval, a legmegátalkodottabb tamáskodó szkeptikus is elkezd…

Augusztus 20-án kiderült, hogy az állam is szereti a jó bort, és méltányolja azok munkáját, akiknek köszönheti. Az elismerések odaítélésekor láthatóan ügyeltek a borvidékek közötti igazságos elosztásra, de Tokaj valahogy lemaradt. Az újdonsült lovegkeresztesek: Bock József…

Fogadatlan prókátorként éveken át futtattam a Napbort. Szeretni igazán soha nem szerettem, ismerőseimnek mégis rendszeresen ajánlottam. Ha belekötöttek, megvédtem. Most, hogy leesett a hályog a szememről, már látom, hogy a derék, jóravaló fogyasztóknál – akik nem…

A rekordmeleg és az aszály miatt akár egy hónappal is korábban kezdődhet az idei szüret. Simon József, az Egri Hegyközség elnöke szerint hőguta tizedeli a szőlőt, és így várhatóan 30-40 százalékkel kevesebb lesz az idei termés. Villányban hasonló a helyzet: aszály és…

Ahogy az ilyenkor, nyáron lenni szokik, mostanában is feltorlódott néhány bor, amelyeket különféle körülmények között – általában baráti társaságokban – kóstoltam, pontosabban ittam. Vannak róluk emlékek, némelyikről feljegyzésfoszlányok is, úgyhogy ömlesztek,…

Amikor az egri 2003-asok piacra kerültek, én még dogmatikusan szenderegtem, és villányi erőborokkal tömtem meg a konyhaszekrény alá dugott papundekli dobozomat. Hallottam persze, hogy Eger felől zörög a haraszt, és einstandoltunk is egy palack Buttler Bikát meg egy Merengőt, de…

Azt találta ki a Vylyan, hogy meghív a magyar pinot noir-termelők közül jó néhányat, akik elhozzák legjobb e fajtából készült boraikat, mindenki mindent megkóstol, és beszélgetés meg elmélkedés is lesz. A mezőny több okból sem lehetett teljes – volt, akiről…

A közelmúltban elszenvedett/élvezett kultúrsokk utórengéseként újabb bécsi bordóiakkal palléroztuk az ízlésünket és tágítottuk a horizontunkat. A délpannon agarakat ezúttal is kénytelenek voltunk hátrébb inteni. De örömteli meglepetésként egy arcátlanul árazott és…

Na mostan induljunk ki egy feltevésből: nekünk, magyaroknak, az a rizling, ami a németeknek a rajnai. Vagy lehetne az. Szerintem is. Csakhogy amolyan magyarosan nagy természetű a fajta. Azaz a lehetőség benne van, ám a nagy bor, a nagy Olaszrizling késik, egyre csak késik. Mintha…

Egerben valahogy lassabban rúgták be a borrendszerváltás motorját, és ha fel is gyorsult azóta keményen, nem zúgott fel annyira hangosan a henger, mint Villányban. Itt nem sóhajtottak aléltan évszázados potenciálokat meg sosem látott extraktokat, ellenben – főként Gál…

Jó látni, hogy Gál Tibor borászatában mennek a dolgok tovább, ahogyan kell, jönnek az újabb tételek, van invenció és energia, és van, ami folytatódik, felfűződik a hagyományokra mintegy. Ismert, kedvenc fajtáink egyikét, a pinot noirt az egri mester terjesztette el Magyarországon…

Kinek van kedve húsz rozét végigkóstolni? Senkinek, nyilván, de a művelt alkoholisták csakis a közönségnek élnek. Ha erre van igény, hát legyen rozé. Márpedig van erre igény, ezt mutatják a borkereskedők eladási listái, amelyeket ilyentájban rendre rozék vezetnek. És mutatják…

Az elmúlt pár hónapban kóstoltam-ittam jó néhány kékfrankost, mondhatni, műsoron kívül, véletlenszerűen, egyszer egyet, aztán a másikat, végül a sokadikat. A lényeg, hogy gyűltek a tapasztalatok, és bár nem elemeztem agyba-főbe őket – egyikről sem írtam…

Feszt mondom, ezer alatt sokkal könnyebb kellemes fehért találni, mint iható verest, ám az ember próbálkozik, mondhatni, kötelessége ez neki. Na hagyjuk a lírát, a lényeg, hogy a minap észrevettem a Kaisers polcán két egrit, 999-ért, egymás mellett sorakoztak ők. Annál inkább…

Az elején azt reméltük, állandó alrovatunkká fejlődhet a borok a hiperből vonal, de elhanyagolódott nagyon. Ünnepélyesen megígérem, ezentúl másképp lesz, és ha már itt tartok, górcsövem alá helyezek máris három fehéret. Pontos árukra nem emlékszem, 600 és 800 közötti…