Valamikor azt hittem, az oportó lehet a magyar agiorgitiko, friss, gyümölcsös, ártatlan, olcsó élvezet. Ez az elképzelés azonban inkább irigységen, mint tényleges érdemen alapult, és az elmúlt évek esetleges mintavételezése semmivel sem juttatott közelebb ahhoz, hogy cáfoljam…

A chardonnay kiment a divatból, mint a makkos cipő. Rutinból sír egyet az ember, hogy hát ennek a remek fajtának még ma is megvannak mindazok a remek tulajdonságai, amelyek egykor világsztárrá emelték, de ilyen gonosz dolog a divat, ilyen csúnyán bánik el egy ekkora, Johnny…

Ifjabb Kiss Istvánt választotta a szezon legjobbjának a hegyaljai szakma – a fejleményről a Népszabadságból szereztünk tudomást. Ez az újság amúgy is szívesen énekli meg a hegyaljai kiválóságokat, elég, ha felidézzük a Zsurki Sándorról írott szöveg emlékét. Abszolút…

A rekordmeleg és az aszály miatt akár egy hónappal is korábban kezdődhet az idei szüret. Simon József, az Egri Hegyközség elnöke szerint hőguta tizedeli a szőlőt, és így várhatóan 30-40 százalékkel kevesebb lesz az idei termés. Villányban hasonló a helyzet: aszály és…

A Rohály-összesből tudjuk, hogy Villányban pinot-ügyileg Gere Tamás volt a Jani. Legalábbis a Gerék közt. (Mert ha bejönnek Tiffánék a képbe, máris más a helyzet.) Gere Tamás manapság már Tamás és Zsolt (2 in 1), a fiú átvette a stafétát vagy mit, és az utolsó évjáratokon…

Minap volt egy jelentősebb kiakadásom a Vylyan-shiraz (2004) kapcsán. Nincsenek jó tapasztalataim az öregebb Vylyan-borokkal, na, legalábbis ezekkel a kísérletezősebb fajtákkal, mint a kadarka vagy a shiraz. A hőség ellenére gyorsan átfogó Vylyan-csekket tartottam a borhűtőmben,…

A fehérben kezdett ömlesztés második része következik, amelyben elég sok nem eléggé izgalmas vörösborról lesz szó, noha mint mindig, ezúttal is volt szerencsém többé-kevésbé érdemdús kivételekhez.Garamvári Sínai-hegyi Cabernet Sauvignon 2002A Sínai-hegyi CS a 90-es évek…

A kezdeti euforikus hurráoptimizmus és az azt követő zsákuccázás (így, két cével) meg műtanninos-reverzozmózisos szóbeszélés után talán lassan helyére kerül a Villánnyal kapcsolatban kialakult – bár egyébként korántsem egységes és koherens – álláspont.…

A magyar syrah története egyelőre jellegzetes Kárpát-medencei íven halad: gyors siker és hurrá, aztán józanodás és tanácstalanság, végül depresszió és hullaszag. Talán még jöhet Bacsó Péter, hogy abszurdba fordítsa az abszurdba fordíthatót.Amikor föltűntek az elsők,…

Malatinszky Csaba, a művelt világfi Oscar Wilde-ot idéző sassoonfrizurájával a lehető legtávolabb esik a népi romantikától, első bordói küvéjét mégis Eke Mátéról nevezte el. Illetve dehogy – a névadó bizonyára a hegyközség és a hegyközségnek nevet adó potenciális…

Volt egy röpke, ám lázas periódusom, amikor bántam, hogy merlot-nak kereszteltem magam, és nem syrah-nak. Azóta már örülök, hogy elmaradt a névváltoztatás. A syrah-láz azonban nem csak engem kapott el, hanem a magyar borászokat is. A dolog természetéből fakadóan sokkal súlyosabb…

Azt találta ki a Vylyan, hogy meghív a magyar pinot noir-termelők közül jó néhányat, akik elhozzák legjobb e fajtából készült boraikat, mindenki mindent megkóstol, és beszélgetés meg elmélkedés is lesz. A mezőny több okból sem lehetett teljes – volt, akiről…

Megint egy tizenötös számmal kapcsolatos rendezvény, de most villányi vonalon. Volt egy kóstoló, amelyen a Bock-pince mutatta be 1991-2006 közötti készült zászlóshajóit, a Bock Cuvée-ket. Tavaly már megkóstoltam néhányat közülük, de most teljes volt a sor.Becsekkoláskor a…

Régóta szerettem volna olyan kóstolót szervezni, ahol műkedvelő barátaim arcáról leolvashatom, mit szólnak az itthon kapható külföldi vörösborokhoz. Létezik-e valamiféle titkos korrespondencia, ami a magyar szájhoz magyar bort rendel. És egy olyat is, amiből kiderül, hogy három…

A közelmúltban elszenvedett/élvezett kultúrsokk utórengéseként újabb bécsi bordóiakkal palléroztuk az ízlésünket és tágítottuk a horizontunkat. A délpannon agarakat ezúttal is kénytelenek voltunk hátrébb inteni. De örömteli meglepetésként egy arcátlanul árazott és…

Kinek van kedve húsz rozét végigkóstolni? Senkinek, nyilván, de a művelt alkoholisták csakis a közönségnek élnek. Ha erre van igény, hát legyen rozé. Márpedig van erre igény, ezt mutatják a borkereskedők eladási listái, amelyeket ilyentájban rendre rozék vezetnek. És mutatják…

Az elmúlt pár hónapban kóstoltam-ittam jó néhány kékfrankost, mondhatni, műsoron kívül, véletlenszerűen, egyszer egyet, aztán a másikat, végül a sokadikat. A lényeg, hogy gyűltek a tapasztalatok, és bár nem elemeztem agyba-főbe őket – egyikről sem írtam…

Istenuccse a franciákat valahogy nem szeretem. Tudja isten, mi okból, de nem szeretem. Ettől még Bordeaux körül kering a borvilág, és nem tudok egy bormagazint úgy kinyitni, hogy valami nagyon feleslegeset ne tudnék meg valamelyik satóról. Így aztán évente egyszer eljátszom a…

A Cabernet Brothers hazai népszerűsége a kilencvenes évek második felében tetőzött, aztán elváltak útjaik, a franc maradt a porondon, durva árakkal, a sauvignon szopóágra került. A sauvignont a sznobtőzsdén most annyira mélyen jegyzik, hogy André Kosztolany vélhetően már…

Tiffán Edéről és Zsolt fiáról mostanában kevesebb szó esik, mint más villányi sztárborászokról, holott nemegyszer tapasztalom, rendben mennek a dolgok náluk is. Csak éppen kisebb hullámokat vetnek a nagy dobások valamiért.A 2003-as évjárat kapcsán mindenki kihozsannázta és…

Nem divat mostanában a merlot. A Sideways ütötte sebek lassan gyógyulnak, a cabernet-őrületből pinot noir- és syrah-őrületbe esik a hazai vörösborissza, a merlot meg csak úgy van, csendesen, visszafogottan, mint a sarokba dobott lódenkabát. Néha villant belőle egy…

Önvakításunk első részében legalább összefutottunk két igen jó borral. Vörösben azonban kevésbé szép élményekkel voltunk kénytelenek szembesülni. Végső soron nagyon is megleptük egymást. Csak éppen azzal, hogy amit előzetesen izgalmasnak vártunk, középszerűnek vagy…

Szűkebb pátriárkám (nemrég hallottam a rádióban, hogy a Földművelődésügyi Minisztérium tetejéről is hesszölnek az ávósok) középmarketjében, a CBA-ban konkrétan, figyeltem le két közelmuzeális Vylylant (a felső polcon megvillant, vagyis ott figyelt) véletlenül: pinot 2001…

Ez az új típusú Gere-címke ragadt a palackra, a válogatásos. Ritkán találkozni vele, volt már ilyen medoc noir (Perle fantázianéven) és kékoportó-válogatás, ha jól emlékszem. Még nem egészen értem, miképpen épül a termékstruktúra, de FMCG-marketingguru legyen a talpán, aki…