Szerintem említettem már, hogy a Pántlika Pincészet 1994-es sauvignon blanc-ja által ismerkedtem meg ezzel az érdekes fajtával. Később a balaton-felvidéki borászat kikopott az érdeklődésem homlokteréből. Ám eszembe jutott, mi lenne, ha megidézném a régi időket. Múltkor…

A mára rendelt kalandozásban három szirénre egy szatír jutott. Az egri SZBKI igazgatójának magánpincéjéből egy olcsó, de csábító, majd ugyanez drágábban és szótagolva, aztán a léglireneszánsz egy simulékony darabja, végül egy kendőzetlen retrográd az írók…

Azt olvastam a Johnson–Robinsonban, hogy a francia gyarmatbirodalom felbomlása előtt az észak-afrikai országok adták a világ teljes bortermelésének kétharmadát. Hihetetlen adat. Ennek persze apránként befellegzett az elmúlt évtizedekben, lévén, hogy a mindenkori hatalmak…

Az amerikai–román tulajdonú DaVino Románia legperspektivikusabb pincészeteinek egyike, ami nemcsak termékeinek minőségében, hanem azok árazásában is tükröződik. Kirándulásunk utolsó állomásán megfigyelhettük, milyen, amikor egy kelet-európai sauvignon blanc…

A brit tulajdonú Halewood Romania Románia egyik legnagyobb borászati vállalkozása. Hét pincészete van országszerte, melyek közül egyet látogattunk meg pompás útunk során a Dealu Maréban, az ország legjobb adottságú borvidékén, ám előtte bónusznak kaptunk fél éjszakát és…

Azt mondják, a chardonnaynak nincs igazán egyedi karaktere, inkább afféle tabula rasa, amelyre kedve szerint írhat a terroir (vagy a borász). Azaz eszményi alany a dűlőfaggatáshoz, vagy akár a nature or nurture vita borászati lefolytatásához. Saját praxisomban a chardonnay legalább…

Ha hiszik, ha nem, tényleg hosszú ideje iparkodtam jó Varga-borba botlani. Magyarország kedvenc pincészete az elmúlt egy-két évben kapott tőlem hideget eleget, meleget azonban még nem. Mondtam is múltkor, ahhoz, hogy Varga Péter és családja ne csak piacvezetővé, hanem tényezővé is…

Emidio Pepe az olasz biodinamika egyik felkenetlen szentje (egy másikról már írt ezeken az oldalakon Alföldi Merlot kolléga). Borai csillagászati áron kelnek el, a 70-es és 80-as években palackozottakért 150-200 eurót kérnek (az eBay-en találtunk egy 85-ös Montepulciano…

Ausztria nemcsak Wachauból és Mittelburgenlandból áll, ismertük fel nemrég, amikor rácsodálkoztunk a Weinviertelben munkálkodó Roman Pfaffl zöldveltelinijének erényeire. Amelyek annyira elbűvöltek bennünket, hogy egyébként is mozgékony állandó külsősünk szinte azonnal meg is…

Az egyik hiperben lőttem az első Benza-palackot, egy rajnait, akkor még nem sejtettem, hogy. A címkén annyira büszkén, annyira magabiztosan feszített szép antikva betűkkel, hogy Benza György borászata, és még a kapszulára is ráírták, hátha a címke kiskapitálisai elkerülnék a…

Előtanulmányként beleolvastam a rizlingirodalomba, és túl azon, hogy gyakorlatilag minden számottevő borguru kedvenc fehér fajtája, azt is megtudtam, hogy a számomra teljesen ismeretlen gouais blanc leszármazottja. És minő meglepetés: ez a bizonyos gouais blanc vélhetően horvát…

Az alábbiakban irdatlan méretű poszt következik egy irdatlan méretű kóstolóról, amelyen jó két hónapja volt szerencsénk részt venni Sz. Kis László jóvoltából. Sz. Kis úr egykori borkollégista, ekképpen 2003-ig a Rohály-féle Borkalauzok kóstolóinak állandó…

Vége a nyárnak, de ez nem fontos, mert bár a Pannonhalmi Apátsági Pince 2006-os rajnai rizlingje és a Nyakas azonos évjáratú sauvignon blanc-ja is arról híres, hogy üdén-frissen keresi a fogyasztó kedvét, abban sem kételkedem, hogy akkor is jól fognak esni, ha végképp őszbe…

Nem igazságos egy ország borászatáról csupán szuper- és hipermarketekben vásárolt termékek alapján ítéletet mondani, úgyhogy nem is mondok. Maradjunk annyiban, hogy a mintavétel véletlenszerű volt, és a kiválasztott borok sem a legfelső gasztroszegmensből származnak. Azzal…

Erdőbénye Hegyalja igazi gyöngyszeme. A borvidék "V" alakjának tölteléke, afféle mostohagyermek. Mostanság külföldiek találnak itt nyugodt pihenést, amihez a falu házait vásárolják szorgalmasan. Az illetékes közútkezelő nem szívelheti a települést, így erősen…

Úgy látszik, az olaszrizlingek ráncosan születnek és kisimult arccal halnak meg. Legalábbis az odisszea történetének egyik legszebb borából erre következtettem. Hipotézisem szerint az egészséges, arányos, de nem túl fifikás olaszrizlingek néhány év alatt megszépülnek. A most…

Nemrég jöttem rá, némely borozásokkor érdemes borítani a normális sorrendet, és fehéreket inni a vörösök után, pláne, ha közben úgyis eszeget az ember, meg ha előre sejthető, hogy a fehérek többet fognak tudni. Így esett, hogy a minap megénekelt Kanonkop-pinotage és egy…

Azt mondják, a balatonboglári borvidéken nincs jelentősebb termelő, aki szegről-végről ne a BB kebeléből bújt volna elő, avagy kapcsolatban ne lett volna az egykori állami boripari mogullal. Ellenpéldák persze mindenhol vannak, de ha valakire valóban igaz ez a mondás, akkor a BB…

A chardonnay kiment a divatból, mint a makkos cipő. Rutinból sír egyet az ember, hogy hát ennek a remek fajtának még ma is megvannak mindazok a remek tulajdonságai, amelyek egykor világsztárrá emelték, de ilyen gonosz dolog a divat, ilyen csúnyán bánik el egy ekkora, Johnny…

Rambo, a szőlősgazda, aki egy ideje barátunk – amint az jobboldalt látszik is –, elkészítette élete első borát. Vagyis a másodikat. 2005-ben is igyekezett, de elhagyta a szerencse, ezért próbálkozása pálinkába fulladt. 2006-ban klappoltak a dolgok, így Pflanzner Sándor,…

Az illatos fajtákhoz sokan lekezelően nyúlnak. Sokszor nőknek ajánlják őket, miközben a férfiak meg buknak a nők parfümjére. Nem is értem azokat, akiket zavar a többi fajtához képest túlzott illatorgia. Ha valami így természetes és csodás, akkor az inkább különleges…

Fogadatlan prókátorként éveken át futtattam a Napbort. Szeretni igazán soha nem szerettem, ismerőseimnek mégis rendszeresen ajánlottam. Ha belekötöttek, megvédtem. Most, hogy leesett a hályog a szememről, már látom, hogy a derék, jóravaló fogyasztóknál – akik nem…

A „nászéjszakák bora” címen futó népi hiedelem és parasztvakítás nem ma találódott ki, mégis csak mostanában jutott arra a szintre, hogy juhfark néven szinte bármit el lehessen adni, aminek elég lendületes savai vannak. Még jó, hogy a palackozott ecetről nem keringnek…

Agilis és intelligens foxikat vártam, helyettük álomkóros spánieleket, vagy legalábbis egykedvű szettereket kaptam. Lehet, hogy hiba volt, de én úgy könyveltem el a sauvignon blanc-t, mint friss, illatos, ropogós, egynyári italt. Ha szénsavat is nyomnak hozzá, olyan mint egy luxus…