Nebbiolóból készülnek a világ legjobb vörösborai, egy részük legalábbis, ezt mindenki tudja, aki már beleszaladt néhány remekbeszabott példányba. A történet másik oldala, hogy a belőle szűrt bor, legyen az Barolo vagy Barbaresco, ritkán olcsó, és azért nem mindig jó, csak…

Virulens vesszőparipa, hogy bár 2003-ban a szőlőmag is beérett, közben a savak  elégtek, így az évjárat boraira korai halál vár. Nos, én duplaborhűtős barátom jóvoltából vagy másfél tucatnyi 2003-as „csúcsvöröst” kóstolhattam végig a végeláthatatlan tél…

Borban nem vagyok monogám, mindig keresem az újabb élményeket, alig néhány alkalom volt, hogy valamiből egy teljes kartonnal vettem. Ő az egyik. Hétezer kétszáz forintért hat palack kiváló furmint – nem bírtam nem megvenni annak idején. Az egyhangúság unalmát pedig…

Opus One, Stag's Leap Cask 23, a magyar borisszának ritkán nyílik alkalma ilyen nagyra tartott és drága borokat kóstolni. Egészen jó befektetésnek ígérkezett hát befizetni az idei Vince egyik fő attrakcióját jelentő "Kalifornia legendás borai" című mesterkurzusra,…

Még egy szűk esztendő sem telt az előző kiadás óta, és máris megérkezett Lőrincz György dűlőfaggatásának újabb kóstolható eredménye, a három Grácia, avagy a Paptag, Hangács és Ferenchegy alkotta pinot-trió. Ahogy tavaly, úgy most is kedvezményesen juthatunk hozzá…

Chateau Petrus és Mouton Rotschild. Ezek a borok olyan monetáris magasságokban szárnyalnak, hogy esélyük sincs szerencsétleneknek a látókörömbe kerülni. Pedig ahogy egyre inkább beleásom magam ebbe az egészbe, a limitem is egyre magasabbra kúszik, ők azonban még nagyon nem az…

Kékfrankosban jól teljesít, zweigeltben verhetetlen, ha ez találós kérdés lenne, nyilván mindenki rávágná, csakis Ráspiról lehet szó. Ha úgy szólna a feladvány, hogy ki az a termelő, aki a Weninger mellett még remek merlot-t készít Sopronban, akkor talán már többet kellene…

A Domäne Wachau Ausztria egyik legnagyobb borászata: közel 440 hektár szőlőt művelnek a szövetkezet tagjai, ez mintegy 30 százaléka a borvidék teljes területének. A birtok igazgatója a nemzetközi nevű Roman Horvath, a második osztrák, akinek sikerült megszereznie a Master of Wine…

Nem gyakran kóstolok chilei bort, de ha már, akkor legalább jót. Karácsonyra kaptam ezt a palackot a WineAge-től, túl sokáig nem bírtam őrizgetni, kíváncsi voltam rá valahogy. Az Arboleda az Errazuriz elnökének saját "kis" projektje, jelenleg 239 hektár szőlőt művelnek…

Globális syrah-napot hirdetett meg a Hospice du Rhône, a rhone-völgyi fajtáknak dedikált szervezet. Az üzenet egyszerű: február 16-án, azaz ma, beszéljünk a syrah-ról, blogoljunk, twitterezzünk, facebookozzunk, osszuk meg véleményünket, küldözgessünk kóstolási jegyzeteket,…

A Terroir Club első születésnapján találkoztam először Pelle Lászlóval és egyedülálló párlataival. Bár nem iszom gyakran pálinkát, de azóta nálam kizárólag Zimekék tudták felvenni a versenyt a Pelle Párlatokkal. Illat és íz igazi harmóniája szerintem a legjobb pálinkák…

Már megint olyan érzésem támadt, hogy a spanyol vörösborokkal nehéz mellényúlni, és nem ez az első alkalom. Mikor Akov kolléga jelezte, hogy a Ribera del Duero borvidékre szánna egy estét, egy percig sem hezitáltam jelezni részvételi szándékomat, noha vannak fenntartásaim a…

Mindig tanulságos dolog egy hosszú borsort végigkóstolni egyetlen termelőtől, különösen, ha érettebb tételeket is rejt az a sor. Ez alkalommal nem pusztán érdekesnek ígérkezett a dolog, a legkisebb kétségünk sem volt afelől, hogy a korosabb tételek egyben és élvezhető…

Nagyon régi adósságot törlesztek A nagy párbaj mostani, hatodik részével: több mint két hónapja már, hogy megígértem, hamarosan nagy syrah-kal jelentkezünk. Mentségemre szóljon, hogy még soha nem égtem meg annyira külföldről rendelt borral, mint azon az estén. Persze eddig is…

Nem túl gyakran találkozom rhone-völgyi borokkal, amikor pedig mégis, mindig arra jutok, hogy gyakrabban kellene randevúznunk. Ezért is mentem el még tavaly október végén a Terroir Club kiváló kóstolójára, ahol Léon Barral, a Domaine de Villeneuve és a Domaine des Escaravailles…

Kritikus hangvételű cikkem a felsőkategóriás magyar vörösökről meglehetősen nagy felzúdulást keltett Magyarországon (a parázs vita itt olvasható), és ennek eredményeként több magyar borász is fölvette velem a kapcsolatot. Vagy azért, hogy elmondja, mekkorát tévedtem, vagy…

Az utóbbi időben többször is eszembe jutott, hogy a katartikus magyar borélményeim túlnyomó részét Horváth Józsefnek és Bukolyi Lászlónak köszönhetem. Olyan borokra gondolok, amelyek nem egyszerűen élvezetet okoztak, hanem az esztétikai élmény mellé és/vagy részeként…

Sokszor beszéltünk már a pontozás sérülékenységéről, arról, milyen sok tényező - a kóstoló állapota, a bor állapota, a körülmények – befolyásolja a leírások végén félkövéren virító numerikus élményt. A tökéletest megidézni szinte lehetetlen, egyetlen…

Alulértékelt borvidékekben kevés európai ország szűkölködik, nincs ez másképp Olaszországban sem. A csizma sarkát lefedő Puglia az ország legrégibb borvidéke, egyben a legnagyobb termelő is, az olasz borok körülbelül egyhatoda innen kerül ki, ezzel világviszonylatban is benne…