Tömény balfi terroir csikófogakkal. Vajon tényleg úgy működik a szőlő, mint a vájár, a csille meg a bányaló? Aztán egy másik balfi, a présház mellől, amelytől semmit nem vártam, és majdnem mindent megkaptam. Végül mit keres a Fertő-tó mentén az áltengeri szél, és miért…
Ha már amúgy is belejöttünk nagyon az év bortermelője cím módszeres erodálásába, én is rúgok egyet ebbe a seggbe, bár nem szándékosan. A sors úgy hozta ugyanis, hogy a Nagy Bikaviadal soron következő etapjába szőrmentén bekerült bor visszakézből hazaküldte az eredetileg is…
Nem csinálok ebből rendszert, ehhez a témához sem konyítok mélyen – nem mintha Molnár B. Tamáson kívül bárkiről, aki evésről ír Magyarországon, elhinném, hogy tényleg szakért hozzá –, meg nem is étteremkritika ez. Egyrészt azt akarom elmesélni, hogy jól enni…
Halál a tematikára!
A belövő bor diadalától az Újvilág megmutatkozásáig
2007.02.19. 19:52 - Albert gazda
Egyszer csak azt vettem észre – önéletrajzi elemekben bővelkedve említem ezt, persze –, hogy unom a tematikus kóstolókat. A vakokkal már régóta így vagyok. Nincs mese, a jó borhoz hozzátartozik a címke is. Ha az nem látszik, a zember hajlamos inkább a hibákat, semmint az…
A Chateauneuf-du-Pape járt már nagyon magasan, és úgy tűnik, éppen most kapaszkodik vissza esmét a legcsúcsabb csúcsokra. Az nem sokat jelent, hogy én ezt a borvidéket szeretem a legjobban vörösben – Piemont mellett, persze –, ám az már többet, hogy a mindenféle…
Kékfrankosmaraton VIII.
A feledhető, a különös és két emlékezetes
2007.01.30. 21:38 - alföldi merlot
A szigorú kéjdiéta után újra egy etap, ahol a borok is dolgoztak, azaz a fogyasztóvédelemből visszatértünk a gyönyörök kertjébe. A kritikai él azért itt is vágott, ha volt mit, de több volt a derű, mint a ború. Egy feledhető, egy különös és két emlékezetes kékfrankos,…
A Nagy Bikaviadal ötödik felvonása előre nem látható módon hedonista buliba csapott át. Az ember ilyenkor megveregeti saját vállát, kioszt magának egy Hónap Dolgozója plecsnit, és örömmel konstatálja, hogy mégiscsak jó dolog egy hosszabb sorozatnál, ha a vége felé kezdi…
Lőrincz Györgyről sokat írtunk mostanában, főként azért, mert megérdemli, erről a borról konkrétan szintén, úgyhogy ezt a szöveget nem engedem mostan bő lére. Viszont futtában muszáj megemlítenem, hogy szombaton élmény történt. Valahogyan maradt a legendás…
Címkék: kóstolás vörös 2002 st. andrea bikavér nyolcpontos
4 komment
Amint 2006 Alkoholista-bortermelőjének megválasztásakor is kitűnt, nyájas olvasóink odavannak Egerért. Ezt a pompás borvidéket mi sem gyűlöljük. Egyebek közt azért sem, mert az elmúlt fél évtizedben alighanem ott bukkant fel a legtöbb tehetséges borász. A legismertebb neveket…
A kékfrankosok és a vegyes szájíz
Hogyan ajándékozta meg barátait Művelődő és párja?
2007.01.15. 17:37 - Az Alkoholisták
Drága olvasónk és őshozzászólónk, Művelődő barátaival karöltve szakajtónyi kékfrankossal iparkodott bearanyozni karácsonyát. Aztán azt gondolták, érdemes lehet közreadni tanulságos tapasztalataikat. Nem zárkóztunk el ez elől, annak ellenére, hogy van jó kis saját…
Két üveggel egyszerre
Életem legjobb sauvignon blanc-ja és más fehérek
2007.01.06. 12:41 - Albert gazda
Karácsony előtt, közben, után kifehéredtem megint. Ünnepkor a zember nyilván olyan borokat vesz elő, amelyeket szeret, vagy amelyektől sokat remél. Ha innét nézem, végső soron felemás volt a felhozatal. Bizonyos előzmények alapján legalábbis sokkal több 7-8 pontos…
A nagy bikaviadal ezúttal tesz egy kis kitérőt, hiszen a 2006-os esztendő utolsó boros eseménye, az Egri Borszalon úgymond tálcán kínálta az ideálisabbnál ideálisabb lehetőségeket némi egri bikavérek magunkba tukmálására. Ha pedig a bikákon kívül más egri borokkal is…
Az Egri Borvidékért Alapítvány szervezésében, még a nagy össznépi vásárlások közepette tartották meg a rendezvényt. Az alapgondolat: megnézni egy ma és egy lehetőleg tíz évvel ezelőtt készült bort egymás mellett. A tíz évet csak kompromisszumokkal lehetett betartatni a…
Hogy miért szeretem a bikavért? Talán mert hamisíthatatlanul magyar, a mi garatunkra készül, a szánk íze szerint alakul. Ilyenre csiszolta a magyar talaj, a lélek és persze a gasztronómia. A tiszta kadarkától eltekintve talán ő illik legjobban kishazánk étkeihez. Ezért mindig…
A legjobb levek a legjobb áron
Megint az Oremus, megint Szepsy – Dula a bónusz
2006.12.20. 19:21 - Albert gazda
Önéletrajzi elemekben bővelkedve elméselem, hogy meghívtak engem a Nyitott Műhelybe előadást tartani és kóstoltatni, arról és azt, amiről és amit akarok. Az jutott eszembe, hogy a best buy fogalmát helyezem gondolatmenetem fókuszpontjába, mert az árérték fontos. Kiválogattam és…
Címkék: 2005 2003 vörös szekszárd fehér négypontos hatpontos merlot 2002 2004 ötpontos best buy tokaj furmint eger badacsony balatonboglár hárompontos kékfrankos hétpontos rizling heimann szamorodni szeremley oremus simon szepsy kilencpontos konyári pinot blanc szürkebarát szőlőskert dula mátraalja
22 komment
A hosszú adásszünet nem kizárólag az én lelkemen szárad. Amitől ugyanis tartottam, abban immár benne járok. Ez itt az "olcsó tőkék híg leve" szakasz (tisztelet a kivételnek). Ezek nem borköltemények, amelyek hét nyelven beszélnek, hanem a hajdani, vizespohárból ivott…
Magyarországon nem szeretik az amerikai borokat, panaszolta a Monarchia Matt International témába vágó italozásán Kovács Nimród tulajdonos, miközben a jelen lévő média- és egyéb személyiségek szakadatlan sóhajtozás közepette rajongták a felhozatal minden egyes darabját,…
A közelmúltban eljátszottam a gondolattal, hogy hány magyarra jutna ujj, ha egy kézen kellene összeszámolnom 2006 nagy vörös élményeit. Kettőre jutott: Gere Solus 2003 és St. Andrea Mythos 2002. Mindkettő merlot, és váratlanul mindkettő az ölembe hullott. A hurik pávatollas…
Az előző rész tartalmából: megismerkedünk a Juhász testvérekkel, akik igen tehetséges, elegáns bikavérükkel hívják fel magukra a figyelmet. Megérkezik és azzal a lendülettel le is szerepel a tavalyi év bortermelőjének alapbikája, és a helyzetet a szekszárdi állami gazdaság…
Északfok, titok, idegenség stb.
3 pinot noir: Buttler, Vylyan, Potel
2006.12.07. 23:16 - alföldi merlot
Nagyon készültem erre a kóstolóra. Túlságosan is. Régóta hallom öreg burgundi rókáktól, hogy ami itthon pinózás címszó alatt folyik, az alig van köszönő viszonyban az igazi burgundival. Ha mégis, akkor ezt Lőrincz Györgynek köszönhetjük. Bárhogy legyen is, én a tavaszi…
Széles körben ismert név, sokak Boxija, a villányi úttörő triumvirátus tagja. Mindannyiunk "Szent Márton bora"-szállítója, egy igazán jól menő gazdaságot felépítő, szorgos, echte sváb. Sok iriggyel és hatalmas baráti körrel. Nála még fesztelenül élvezheti a…
A bikavér az nekünk, mint taljánnak a chianti: az egykori büszkeség megkopott hírű hordozója, ugyanakkor titkoltan ambiciózus remények megtestesítője, a nemzeti karakter borbéli manifesztációja. Bár a mi bikavértörténetünk másfél évszázadra nyúlik vissza, jelenleg mintha nem…
Múltkor fehér, most vörös tapasztalataim és benyomásaim gyűltek össze bőséggel, jókor, hiszen ez a hét sokkal inkább frissességről, gyümölcsökről és ásványosságról szólt, mint rubinról, hordóról és feketeribizliről, animáliákról nem is beszélve. A porondon három…
Örvendezhetnek a terroirbuzik és a dűlőfaggatók, a mozgékony Kató Andrásnak, akit például a Borbarátból és a Monarchiából ismerünk, és két darab Varga Sándornak – meg nem borból gyűjtött pénzüknek – köszönhetően pillanatokon belül nyitik a Terroir Club…
Címkék: 2005 2003 négypontos hatpontos 2002 2004 ötpontos tokaj 2000 joly hétpontos nyolcpontos szlovénia ráspi sopron királyudvar 2001 piemont terroir kóstoló eymann hollóvár huet demeter escaravailles urbajs bott-bodó leon barral cascina degli ulivi frick comte armand princic radikon villeneuve cotar pfalz vouvray savennieres rhone languedoc elzász pommard collio chateauneuf du pape
20 komment
Hívő frankistának vallom magam, de nem vakhitűnek. Megtérésemet a militáns hitetlenség évei előzték meg. A hajdani ellenszenv fokozott óvatosságként él tovább bennem. Mert legyünk őszinték, aki hiperben vagy akár borkereskedésben járva a vakszerencsére bízza a választást,…
Utolsó kommentek